Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - KILÁTÓ - Huber, Rodolfo: A levéltári hálózat és a gyűjtőköri elhatárolódás Svájcban / 42–47. o.

1798 előtt a régi Svájci Államszövetség 24 önálló államból állt. Először 13 helység fogott össze 1291 és 1513 között. Ezekhez ún. alattvalói területek tartoztak. Majd további 11 helység csatlakozott, amelyekhez szintén különböző területek tartoztak. A helvét időszakban, 1798-1803 között, Svájc egységes állammá alakult. Az ún. alattvalói területek mint egyenjogú országrészek integrálódtak az állam egészébe. Néhány kanton (mint pl. Wallis, Genf és Jura) egy időben Franciaországhoz tartozott. Ezt követte a "Közvetítés" (1803-1848) és a Szövetségi Parlament időszaka (1815 után): Ebben a korszakban a Svájci Államszövetség ismét szuverén államok szövetsége volt. Svájc a Szövetségi Parlamenttel kormányozta önmagát, ami azt jelentette, hogy a kantonok követei évente egyszer egybegyűltek, minden alkalomkor más kantonban. A „modern" Svájc, mint szervezett föderalisztikus szövetségi állam 1848-ban jött létre. Ez a történelmi fejlődés magyarázza a svájci levéltárak gyűjtőterületi illetékességét. A Szövetségi Levéltár A Svájci Szövetségi Levéltár a maradandó értékű iratok, kép- és hanghordozók központi őrzőhelye. Ezek olyan iratok, amelyek a Svájci Államszövetség szerveinél keletkeztek, vagy pedig rendeltetésszerűen hozzájuk tartoznak. Működik számos olyan levéltár, melyek illetékességi köréhez a következő intézmények tartoztak: Szövetségi Bíróság Lausanne-ban; a Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság Luzern-ben; az egykori posta-, telefon és táv író vállalatok, amiket most privatizáltak; a Svájci Szövetségi Vasutak és a Nemzeti Bank. Az is fontos, hogy a kantonok maguk szabályozzák azon dokumentumok archiválását, melyek az állami közigazgatásban végrehajtott feladatok következtében keletkeztek. Az első központi levéltárat Svájcban a Helvét Köztársaság kormánya alapította 1798ban és 1799-ben. A levéltár átélte az azt követő korszakokat (különböző nevek alatt), majd megérte a Svájci Államszövetség alapítását 1848-ban. Minden állami átrendeződéssel lezárult egy levéltári osztály és egy újat kezdtek. Ehhez még 4 további szakosztály csatlakozott. A Svájci Szövetségi Levéltár főosztályait betűvel jelölik: B A Helvét Köztársaság Központi Levéltára 1798-1803 C A Közvetítés Időszakának L evéltára 1803-1813 D A Szövetségi Parlament Levéltára 1814-1848 E A Szövetségi Állami Levéltár 1848 A négy történelmi főosztályt már a 19. században saját terv szerint rendezték, ami az adott hivatali struktúrát követte. A Szövetségi Állami Levéltár számára az 1856-os évben dolgoztak ki tárgyi alapú levéltári rendszert. Ez, részben 1850-ig követte azt a sémát, hogy minden iratanyagot átvesznek a közigazgatásból. Ezek, a pertinencia elve szerint rendezett fondok, az 1930-as évekig tartalmaznak ügyiratokat. Utána vezették be a proveniencia elvét. A következő 4 főosztály (mint szakosztály): K Oklevelek 1798Az okleveleket gyakorlati okok miatt őrzik külön a közigazgatási iratanyagtól. J Letétek és adományok P Másolatok A Szövetségi Levéltár számos másolatot őriz svájci történeti iratokról, melyek külföldi levéltárakban és könyvtárakban találhatók. 44