Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Borsodi Csaba: Az egyetemi levéltáros képzés jelene, jövője: az MLE 1999-es országos vándorgyűlésén Kecskeméten elhangzott előadás szövege / 18–21. o.

BORSODI CSABA Az egyetemi levéltáros képzés jelene, jövője. (Az MLE 1999-es Országos Vándorgyűlésén Kecskeméten elhangzott előadás szövege.) LA jelen: Az ELTE BTK-án folyó egyetemi levéltáros képzés jelenlegi rendszerének alapja az 1990-es évek elején alakult ki. A magyar felsőoktatásban, 1988-ban megindult változások 1990/9 l-ben jutottak el arra a pontra, hogy a bölcsészképzésben minden területen kialakult az egy szakos képzés. A levéltáros szakon átmeneti időszak után gyakorlatilag 1992-től került sor az új képzési szisztéma bevezetésére. AZ ELTE BTK-án életbe lépett szabályozás szerint ekkortól kezdve a szak un. A szak, képzési ideje 10 félév. Az A szak követelménye min. 45 max. 55 tanegység min. 80 óra max. 96 óra lehet. Az úgynevezett tanegység rendszerre történt áttérés gyakorlatilag előszobája lett a minden bizonnyal 2001-től bevezetendő kredit rendszernek. Az előírásoknak megfelelően dolgozta ki a tanszék a képzés némi módosítással jelenleg is érvényes rendszerét. Az első tapasztalatok után 1998 szeptemberétől módosítottuk a képzési rendet és jelenleg is ez van érvényben. A képzési rend követte az elmúlt ötven év képzési rendszerét. Tanszékünk a képzés kialakításába mindig igyekezett bevonni a magyar levéltárügy képviselőit is. A jelenleg érvényes tanterv kialakításába a Magyar Országos Levéltár véleményét kértük ki. Ez a képzési terv tulajdonképpen négy szakaszra osztja a levéltáros képzés rendjét. A. Bevezető képzési szakasz B. Törzsképzési szakasz C. Szakképzési szakasz D. Gyakorlati képzési szakasz A képzés kiindulási pontja - amin lehet vitatkozni, de ötven éven keresztül ezt használtuk -, hogy tudományos munka végzésére is alkalmas levéltárosokat képezünk. Ez évek óta vita tárgyát képezi a szakmában. Két oldalról szokták támadni a jelenlegi képzést: 1. Túl tudományos, és nem a gyakorlati életre képez. 2. Nem elég tudományos, csak a „polcológiára" képez. Mindkét kívánalomnak megfelelni nem könnyű. Azt is hozzá kell tennem, hogy a jelen megítélését nagyban befolyásolja az is, hogy a korábbi évtizedekben ez a szak évente 2-5 hallgatót vitt a nappali tagozaton és a hallgatók kiválasztására sokkal több lehetőség volt a történelem szakos hallgatók között. Egészen más helyzet volt, mint most, amikor közvetlenül a középiskolából érkeznek hallgatók mindenféle levéltáros előképzettség nélkül. (Bár mintha ismét fordult volna a trend. Az ez évi felvételi során a felvett hallgatóknak több mint a fele már egyetemre jár, történelem szakra. Ez számunkra kedvező.) Azt is tudomásul kell venni, hogy tömegesedett az oktatás. A jelenlegi létszám az öt évfolyamon 77 fő. Ez átlagban 13-14 fős évfolyamokat jelent. A képzés, mint fentebb utaltam rá négy fő szakaszra bontható. Az első szakasz az un. bevezető szakasz tulajdonképpen bizonyos mértékig hiánypótló szakasz, amelyet most már 18