Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Szögi László: A magyar levéltárosképzés ötven éve, 1949–1999 / 3–17. o.

2. Tudományos munka végzését. Az egyetemi levéltáros képzés feladata a levéltári gyakorlat alapján szilárd történeti segédtudományi, levéltár-tudományi és nyelvi ismeretek elsajátíttatása. Ezeket az ismereteket diplomatikai, paleográfiai, címer-, pecsét- és történeti kortani hivatal-, ill. közigazgatás-történeti, levéltári alapismereti, jogi alapismereti előadásokon, oklevél és iratolvasási, latin szövegolvasási, valamint korai újfelnémet nyelvi és paleográfiai gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók. Ezeken az előadásokon és gyakorlatokon a következők szerint vesznek részt a hallgatók: Tanterv (szemeszterek szerint) I.(V.) IL(VL) IIL(VIL) | IV.(VIIL) Latin forrásszöveg olvasási gyakorlat 2gy. 2gy. 2gy. 2gy. Korai újfelnémet nyelvi és paleográfiai gyakorlat 2gy. 2gy. Oklevél és iratolvasási gyakorlat 2gy. 2gy. 2gy. 2gy. Paleográfia 2k. Diplomatika 3k. Pecséttan lk. Címertan lk. Hivataltörténet 1945-ig 3k. 2k. A népi demokratikus állam szerv, fejlődése 2k. Jogi alapismeretek 2k. Levéltártani alapism. 2k. Összesen: 9 óra 9 óra 10 óra 10 óra Az V. (IX.) és VI. (X.) félévben szakkollégiumok az üzemgazdaságtan fő kérdéseiről, a magyar jogtörténet és a népi demokratikus állam szervezetének egyes részproblémáiról. A hallgatók a VI.(X.) félévben levéltári szakmai gyakorlatot végeznek. Utána államvizsgát tesznek. A tantervben részletezett tantárgyakat mint az egységes levéltárosképzés tárgyait kívánják oktatni, s az egyes tárgyak oktatásának célját a szak programjának célkitűzése határozza meg. Ezért, mivel e program nem a történeti segédtudományok leendő specialistáinak kiképzésére vonatkozó alapelemeket rögzít, hanem a levéltárosképzést célozza, nem tartjuk szükségesnek minden egyes tárgynak az önálló célmeghatározását körvonalazni." Az új tantervben helyet kapott valamennyi fontos történeti segédtudomány, nagyobb súlyt kapott a német paleográfia. A levéltártörténet és a szakmai ismeretek jó része, azonban egy szűkebb óraszámú levéltártani alapismeretek c. tárgy keretében került oktatásra. Az oktatók között Kumorovitz L. Bernát, Mezey László, Gerics József, Sinkovics István, Mollay Károly nevét kell megemlítenem, természetesen Léderer Emma mellett, aki változatlanul irányította a levéltárosképzést. A képzés módja, a tanterv felépítése iránt a levéltáros szakma érthetően nagy érdeklődést mutatott. 1963. január 22-én a tanszéken országos vitát tartottak a levéltáros szak egyetemi oktatásának tartalmi kérdéseiről.

12 Ez a kötelező programvita volt, amelynek 12 Jegyzőkönyv a levéltáros szak egyetemi oktatásának reformja tárgyában 1963. január 22-én tartott országos vitáról = ELTE Lt. 101/a. T.S. Tsz irata 1963. évi nem iktatott iratok. 8