Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Adatok a Csemegi-levéltárból / 47–49. o.

Adatok a Csemegi-levéltárból Nemrég került látókörünkbe egy 38 csomóból álló dokumentumgyűjtemény, amely Csemegi Károly, illetve elődje butyini (Arad megye) ügyvédi irodájából maradt vissza. E töredék hosszú ideig lappangott, míg a jelenlegi birtokoshoz, Popper András aradi ügyvédhez került. Csemegi Károly (1826-1899) Csongrádon született, iskolái elvégzése után jogot hallgatott, majd 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban. Forradalmi szereplése nyomán Butyinban engedélyezték letelepedését, ahol 1850-1856 között ügyvédként működött. Lakóhelyét csak külön engedéllyel hagyhatta el. (15 sz.) Ezután Aradra tette át működését, 1867 után a bírói karba vették fel és a kúria másodelnökségéig emelkedett. Egy időben igazságügyi államtitkár is volt. Nevét elsősorban a magyar büntetőtörvénykönyv megfogalmazása körüli munkásságával örökítette meg. A dokumentumok részben egykori peranyagok kéziratai, részint a felek nevében készült beadványok nyomtatott példányai, amelyek egy-egy jelentős kereset jogalapját bizonygatják. Mindenesetre az anyag jelentős része fényt vet a múlt század közepén végbement gazdasági és társadalmi viszonyokra. Csemegi Károly egyik fontos megbízója Schreyer Menyhért aradi nagykereskedő volt, aki a helybeli raktárakból áruival látta el 1854-56 között a Havasalföldön állomásozó császári-királyi csapatokat, akik a Bojágikivi egyezmény alapján megszállták a fejedelemséget. A szállító és a katonai intendatúra közötti elszámolási vitát a bukaresti konzuli bíróság volt eldöntendő. Csemegi Károly kért és kapott útlevelet azon a címen, hogy Bukarestben nem található ügyvéd. (16 sz.) A felfutó mezőgazdasági termelés is vitákat eredményezett. Báró Lina György egy személyben bankár, nagyvállalkozó és földbirtokos 1835 és 1837-ben szerződést kötött Ullmann Móritzzal dohányfelvásárlás érdekében 5 080 000 forintos keretben. A felvásárolt dohányt Debrecenben, Szegeden, Pécsen és néhány más helyen kellett összpontosítani, majd a feldolgozónak átadni, illetve exportálni. Az Ullmann-érdekeltség 1843-ban pert indított társa ellen, amely hosszú évekig tartott (1,2 sz.). Igazukat emlékiratba is foglalták Thatbestand und Information... címen. Ehhez járult egy "pótlékértesítés". Ullmannék perbe keveredtek a tolnai "Aerarial Tabak Liferung-Gesellschaft"-tal is, amely egy 22 800 forintos váltó érvénye körül forgott. (12 sz.) Végítélet 1854-ben sem volt. Veisz Sámuel és Heinrich Békésmegye bírósága előtt indított pert Piszk Móric ellen, aki nem teljesítette az általa biztosított gyapjú felvásárlását (8, 9 sz.) A gabonaforgalom is pereket eredményezett. Hertschka aradi kereskedő 1847. szeptember 27-én megvett özvegy gróf Forray Andrásné futaki birtoka terméséből 2500 pozsonyi mérő különféle gabonát és 4500 pozsonyi mérő kukoricát. Az előbbi tételt a vevő átszármaztatta Koppely Fülöp és Adolf forgalmazóknak. Mivel a szerződés teljes végre47