Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - DOKUMENTUM - Cieger András: Részlet Lónyay Menyhért naplójegyzeteiből: a Levéltári Szemle 1999/2. sz.-ban megjelent Lónyay Menyhért feljegyzései című cikk folytatása / 39–46. o.

Mindezt beismerte, s igen szívélyesen nyilatkozott ismét rólam, ezután nem is akarta mondani a másik hibát, végre elmondá: "Miután a minisztériumból kiléptél, miért nem mentél el, miért agitáltál te és barátaid?"

35 Erre az ö b

egyik fö

b hibájának előadásával válaszoltam, mondván: "Te okos és éles ítélő tehetségű, vagyis igen helyes instructusu ember

36 vagy, ritkán hibázod el a helyes utat, az akadályoknak nem törsz, ha csak lehet megkerülöd, sőt néha meghátrálsz előtte s alatta mégy el, ezért ritkán ütöd meg magad, nem hamarkodsz el semmit, nem szeretsz expeditív

37 lenni: s ezért vagy Ausztria-Magyarország jelen helyzete közt kitűnő külügyminiszter. De azon hibád mégis van, hogy szereted magad emberekkel környezni, kiknek gyanúsító és elferdítő jelentéseikre szeretsz hajolni, kivált ha azon gyengéd felhasználják, hogy távolról se szeretsz magad körül valakit, kiről azt mondhatnák, hogy rivalisálni akar veled. Az első idegenkedésnek is ez volt oka, ily hírmondók állításai után ítélsz meg. Szlavynak

38 minden sikertelensége esetére kelletett bűnbak, s az én voltam, kit barátaim minden cselekedetéért igyekeztek felelőssé tenni, engem, ki lelépésem után egész objectivitással a pénzügyekről kétszer szólottam, éppen nem a kormány ellen, de szólottam a pénzügyi állapotokról, ajánlám a rendszer változtatást, mondám két év előtt azokat, miket most már senki kétségbe nem vesz, sőt Kerkápolyt védtem Ghyczy egyenes megtámadása ellen.

39 De mert azzal vádoltak, hogy Szlavy azért nem megy semmire, mert én létezem, két évig bé sem jártam a házba s más akcióba nem léptem, mint midőn c

már

c biztos volt a Keleti vasút kérdésében a bukása, én barátaim kértem fel a megszavazásra, sőt azokat a szavazás előtti kimenetelre, kik meggyőződésük ellen nem akartak szavazni. Az ülés előtt pedig elmentem Szlavyhoz, megmondám neki, hogy lesz többsége, ha nem is több mint 15-20 közt.

40 Bp. 1998. 115-142.0.; Lónyay szerepéről: Juhász Lajos, "Lónyay Menyhért közös pénzügyminisztersége. 1870-71." Századok 1941. 402-404.O. 34 A porosz-francia háború időszakában (1870. július - 1871. május) a Monarchiának döntenie kellett, milyen külpolitikai és katonai magatartást tanúsítson a két ország konfliktusában. Végül a vezető birodalmi és magyar politikusok (így Lónyay és Andrássy is) több tényező együttes hatására, franciabarát beállítottságukat félretéve a semlegesség mellett foglaltak állást. Erről részletesen: Diószegi, i. m. 65-114.0.; Juhász, 1941. i. m. 365-382.0. 35 Utalás Lónyay Menyhért miniszterelnök lemondására (az uralkodó 1872. december 4-én mentette fel) és a bukása után tanúsított politikai magatartására valamint a hozzá közel álló ún. vacsorapárt szerepére. b b Lónyay utólagos beszúrása a szövegbe. 36 helyes instructusu ember: helyesen döntő, jól határozó, jól felkészült. 37 expeditív: - itt: gyorsan, elhamarkodottan intézkedő. 38 Szlavy József (1818-1900) földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter (1870-1872), miniszterelnök (1872-1874) és pénzügyminiszter (1873-1874), országgyűlési képviselő. 39 Ghyczy Kálmán (1808-1888) ellenzéki politikus, 1873-tól az ún. középpárt vezetője, majd pénzügyminiszter (1874-1875. március 2.) Lónyay feltehetően itt az 1873-as képviselőházi beszédeire utal. Két hosszabb felszólalására 1873. jan. 25-én és márc. 17-én került sor, melyekben bírálta a kormány költségvetési javaslatát, válaszolt az ellenzék vádjaira és kifejtette saját nézeteit. A költségvetést végül később elfogadta, pontosabban nem szavazott ellene. Beszédei megtalálhatóak: Az 1872-ik évi september l-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, szerk. Nagy Iván. Buda, 1873. III. köt. 246-258.;VI. köt. 116-120.O. cc Lónyay utólagos beszúrása a szövegbe. 40 Utalás a Magyar Keleti Vasút függő adósságának a rendezéséről szóló törvényjavaslat felett tartott képviselőházi szavazásra 1874. február 3-án. A vacsorapárt tagjai közül 36-an a Szlavy kabinet 42