Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - Merényi-Metzger Gábor: A Békés Megyei Levéltár vezetőinek archontológiája, 1797–1998 / 14–21. o.

MERENYI-METZGER GÁBOR A Békés Megyei Levéltár vezetőinek archontológiája (1797-1998) Az alábbiakban a Békés Megyei Levéltár vezetőinek a névsorával, illetve az egyes személyek fontosabb adataival ismerkedhetünk meg. Célunk - mellőzve a bővebb levéltártörténeti adatok ismertetését -, hogy az archontológián, mint történelmi segédtudományon keresztül közelebb kerüljünk azokhoz az emberekhez, akik 200 éven keresztül igazgatták a megyei archívumot. E rövid írást egyben tekinthetjük Békés vármegye újkori - 1715 és 1950 közötti - tisztség- és hivatalviselőiről készítendő munka résztanulmányának is, azzal a kitétellel, hogy jelen esetben egészen napjainkig szerepelnek a megyei levéltár vezetői. A tanulmány elején a Békés Megyei Levéltár történetének rövid, vázlatszerű összefoglalását olvashatjuk. Ezt követi a tartalmi rész, azaz magának az archontológiának a közlése. Itt, az egyes személyeknél a következő adatokat találhatjuk meg. Az első sorban a nevük és a működési évkoruk. A második sorban a születési és halálozási helyeik; illetve azok időpontjai. A harmadik sortól kezdődően pedig a levéltár vezetői tisztségük, valamint az e mellett betöltött egyéb vármegyei beosztásuk megnevezése. Ezután következnek a kinevezéseik dátuma, majd e posztjuktól való megválásuk okai (áthelyezés, lemondás, felfüggesztés, visszavonás, vagy halálozás) és időpontjai. Kurzív betűvel lettek szedve azoknak a levéltárvezetőknek a nevei és adatai, akik csupán helyettesként vagy ideiglenes jelleggel látták el hivatalukat. A BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETÉNEK FŐBB FORDULÓPONTJAI

1 1715: Békés vármegye újjáalakulása. 1732: A vármegyei levéltár első említése. 1797: Az első állandó levéltárnok kinevezése. 1818-1849: A levéltárnokok egyben a vármegyei másod aljegyzői címet is viselik. 1849-1852: A levéltár vezetőit vármegyei lajstromozónak, vagy somoknak nevezik. 1852-1860: A levéltárat a vármegyei törvényszék alá rendelik és nincs önálló vezetője. 1860: A levéltár ismét a vármegye közigazgatás kereti közé kerül és főállású levéltárnokok vezetők. 1950: A megyei levéltár önálló intézményként a centralizált magyar levéltári szervezet tagja lesz. Megnevezése 1950 és 1952 között Békés megyei Közlevéltár, 1952-től Gyulai Állami Levéltár. 1968: A levéltár megyei tanácsi intézményként működik tovább, Békés megyei Levéltár néven. 1990: A levéltár a Megyei Tanács jogutódjának, a Békés Megyei Közgyűlésnek a felügyelete alá kerül. 14