Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Dokumentumok a magyar begyűjtési rendszer működéséről, 1953–1956 / 38–54. o.

lyett. November óta az árkülönbözetért hat esetben a községnél, egy esetben a járásnál járt el. A megyei tanácsot öt esetben személyesen kereste fel, egy ízben írásban. Végül is április 19-én a Begyűjtési Minisztériumhoz fordult, de a különbözetet még most sem kapta meg. Szabó József Borsod megyei tanácstag április 13-án Csobaj községben panasznapot tartott. A panasznap során kiderült, hogy a községnél mintegy 70 kat. h. tartalék földet összevontak a saját területekkel. Az adó és a beadási kötelezettség is ennek megfelelően lett megállapítva. Helyesbítés még itt sem történt. Dunaszentgyörgy község a község területén jelentkezett fagykárral kapcsolatban május 15-én jegyzökönyvet vett fel. A jegyzőkönyvet május 21-én megküldték a beadási kötelezettség csökkentése céljából a megyei tanácsnak. A megye július 22-én a kérelmet a járásnak adta át, hogy saját hatáskörében intézkedjék. A járás rágépelte a kérelemre: "Fagykár nincs, így további intézkedést nem igényel." Békés községben hirdetmény jelent meg m. év őszén, hogy a szabad piacot felszabadították. Ifj. Durkó Gábor kukoricafeleslegét a piacra vitte, azt ott a rendőrség elkobozta, ill. beadatta, ellene rendőrségi eljárást helyezett folyamatba és bűnvádi eljárást indíttatott, mert később a szabad piacra vonatkozó hirdetményt visszavonták. Ifj. Durkó Gábor a Begyűjtési Minisztérium VII. főosztályhoz intézett panaszát a minisztérium április 18-án azzal küldte meg a megyei begyűjtési osztálynak, hogy a folyamatban levő rendőrségi ügy, illetve a bírósági ítélet után intézendő el, ahelyett, hogy az ügyet kivizsgálva elősegítette volna, hogy a bejelentőt további meghurcoltatás ne érje. A bíróság később a bejelentőt felmentette, az illetéktelenül igénybe vett kukoricát visszautaltatta ugyan, de magasabb áron, mint amennyit eredetileg kapott érte. Idősebb Bottyánszky János békéscsabai lakost az elmúlt évben olyan földterület után is megterhelték beadási kötelezettséggel, amelyet nem ő müveit. Ezután a terület után 160 kg búzabeadási kötelezettséget írtak elő. Amikor ennek a jogtalan beadási kötelezettségnek nem tett eleget, 1952. augusztus 22-én karhatalmi segédlettel való helyszíni elszámoltatás során a beadási kötelezettségének többszörösét, 650 kg árpát szállítottak el és 634 Ft kártérítést írtak elö. Id. Bottyánszky János 1953. január 4-én panasszal fordult a Békés megyei Tanácshoz, a megye a kérést január 9-én átküldte a városi tanácshoz. A megyei begyűjtési osztály a szomszéd házban levő városi begyűjtési osztállyal ebben az ügyben 3 hónap alatt háromszor váltott levelet, bár a városi tanács ismételt válasza sem volt megnyugtató, a panaszt irattárba helyezte és a bejelentőnek választ sem adott. Hasonló módon elintézetlenül maradt a panaszosnak a pénzügyi osztályhoz március 23-án beadott kérelme is és közben a panaszosnak a kártérítés miatt lefoglalt ingóságait - amely főleg bútortárgyakból és ágyneműkből állott - a bizományi áruház útján március 8. és június 10. között eladták. Az ÁEK-vizsgálat megállapította, hogy a fél szóbeli bejelentéseit és sűrű felszólalásait nem vették figyelembe, hanem türelmetlenül, sőt durván elutasították, írásbeli beadványára sem vizsgálták ki érdemileg jogos panaszát. Javaslatok: Minthogy a falu dolgozó parasztságának nagyszámú és sok esetben jogos panaszainakjelenlegi elintézési módja nem biztosítja a bejelentések időben történő és megnyugtató elintézését, a panaszok elintézésének megjavítására az alábbiakat javasoljuk: 1. A Begyűjtési Minisztériumhoz érkezett panaszok adminisztratív elintézésével egy szervet kell megbízni. Ez a "panasziroda" azonfelül, hogy állandóan figyelemmel kíséri a bejelentések elitézésének módját és idejét, figyelemmel lenne arra is, hogy a panaszok 44