Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Cieger András: Lónyay Menyhért feljegyzései / 30–37. o.

Szláv- és Kelet-Európai Intézet Könyvtárának adományozták a teljes Kónyi-gyűjteményt.

5 A gyűjteményben található Lónyay-napló és levelezés Dénes Iván Zoltán és Péter László közreműködésével került másolatban ismét Budapestre mikrofilm tekercseken, melyeket egy intézményközi megállapodás értelmében a Magyar Országos Levéltár őriz.

6 A Lónyay iratok egy másik része az özvegy halála után (1888) hosszú időre nagy fémládákban a Magyar Földhitelintézet helységeibe került. Feledésbe nem merült, hisz többen beszámolnak a létezéséről, ám kutatni mégsem lehetett.

7 Az iratok történetének újabb állomására 1937-ben kerül sor. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke, Baross Gábor egy életrajzsorozat gyors megjelentetéséhez kért segítséget több neves történésztől. Szekfü Gyula, Domanovszky Sándor és némi húzódozás után Mályusz Elemér is megígérte, hogy tanítványai közül az arra érdemeseket felkéri egy-egy kötet megírására (a munka elég magas tiszteletdíjjal is járt). A dualizmuskori vezető politikusok - és természetesen Horthy Miklós - életét bemutató tanulmányok elkészítésére többek között Weis István, Ember Győző, Csapody Csaba, Benda Kálmán, Barta István és Juhász Lajos vállalkoztak, a kiszemelt politikusok névsora pedig a következő volt: Horthy Miklós, id. Andrássy Gyula, Tisza Kálmán és István, Baross Gábor, Trefort Ágoston, Wekerle Sándor, Zichy Nándor, Darányi Ignác és Lónyay Menyhért. A sorozat első köteteit már 1938 második félévében meg kívánták jelentetni. A Lónyay-életrajz megírására Juhász Lajos kapott megbízást, aki ekkor Domanovszky adjunktusa volt az egyetemen (több középkori és koraújkori gazdaságtörténeti tanulmány szerzője). A vállalkozásból azonban nem lett semmi, ismereteink szerint egyik felkért szerző sem készítette el végül munkáját. Ám úgy tűnik, hogy Juhásznak megtetszhetett a feladat, mert nem adta fel Lónyay életének feldolgozását. Már 1938-ban, majd 1941-ben is publikált egy-egy tanulmányt Lónyay pénzügyminiszteri működéséről.

9 Juhász az 1940-es években már mint a Bécsi Magyar Kulturális Intézet titkára dolgozott és tanulmányozta át a bécsi levéltárban a Lónyay közös pénzügyminiszterségével kapcsolatos iratokat. Hamar rájött azonban, hogy a továbblépéshez elengedhetetlenül szükséges a Földhitelintézetben őrzött iratok feltárása, melyhez megszerezte a család engedélyét is. Az anyag tudományos feldolgozása, rendezése érdekében a ládákat átszállították a Parlamenti Könyvtárba és átadták Nagy Miklós akadémikusnak, volt főkönyvtárnoknak,

10 aki a források kiadását tervezte. Elvileg Juhász a könyvtár olvasótermében kutathatta volna az anyagot, ám a háborús események miatt a könyvtár munkaerő hiányában bezárt, ezért egy újabb 5 Dénes Iván Zoltán szóbeli közlése. 6 Erről: Dénes Iván Zoltán: Az önrendelkezés érvényessége Bp. Magvető K., 1988. 169170., 194.0. 7 Pl. Halász, i. m. 442.0., és Kacziány Géza: A magyar mémoire-irodalom 1848-tól 1914igBp., 1917.46.0. 8 A könyvsorozat tervéről: Szekfű Gyula Domanovszky Sándornak 1937. ápr. 27. és Szekfü Gyula Baross Gábornak 1937. nov. 8. MTAK Kt. Ms 4527/306. és 308. 9 Juhász Lajos, "A pesti fővámház elhelyezésének története" In: Tanulmányok Budapest múltjából VI. Bp. 1938. 180-189.0. és "Lónyay Menyhért közös pénzügyminisztersége. 1870-71." Századok 1941. 363-404.O. 10 Erre utal egy ismeretlentől (talán Lónyay Mártától) származó néhány soros feljegyzés: MTAK Kt. 5305/244. 32