Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.

[Mihályfy] Tájékoztatásügyi miniszter, mint a Külügyminisztérium vezetője: Jelentenie kell, hogy a párizsi követ meghívót adott át a párizsi konferenciára a magyar kormány részére, A meghívó átvétele utáni napon Puskin követ emlékiratot nyújtott át. Az emlékirat szövege a következő: „Szükségesnek tartjuk Önöket értesíteni a három miniszternek nemrég Párizsban tartott értekezlete tárgyáról az ismert Marshall indítvánnyal kapcsolatban az európai országoknak adandó hitel és más segítségre vonatkozóan. Mint a sajtóból ismeretes, a szovjet kormány kezdettől fogva kevés bizalommal viseltetett a kezdeményezés iránt, részint azért, mert az angolok és franciák még a tanácskozások megkezdése előtt megállapodásra jutottak az Egyesült Államokkal a Szovjetunió háta mögött,

29 részint azért is, mert magának Marshallnak kijelentéseiben nem voltak részletezve a hitelnek sem feltételei, sem méretei, sem pedig magának a hitelnek a realitása sem. Ennek ellenére a szovjet kormány elküldte a maga delegációját arra az értekezletre, hogy tisztázza a helyzetet, valamint a hitel feltételeit, méreteit, és realitását s azután ennek alapján megfelelő állást foglalhasson el. A három miniszter tanácskozásának munkálatai, melyek hat napon át tartottak, megmutatták, hogy sem a hitel feltételeiről, sem annak méreteiről, sem pedig annak realitásáról az Egyesült Államok semminemű adatokat nem nyújtottak s még az is bizonytalan, hogy vajon a Kongresszus egyáltalán beleegyezik-e, ilyen hitel nyújtásába és milyen feltételek mellett. Ezzel szemben az Egyesült Államok azt kívánja, hogy intézőbizottágot

30 hívjanak egybe, amely az európai országok számára gazdasági programot állítana össze, megállapítanák minden állam segélyforrásait, melyek felhasználhatók volnának ennek a programnak a megvalósítására, ama segélyforrásokkal egyetemben, melyeket az Egyesült Államoknak kellene nyújtania. A Szovjetunió küldöttsége ebben a törekvésében azt a vágyát pillantja meg, hogy az Egyesült Államok beleavatkozzon az európai országok belső ügyeibe, hogy megnehezítsék nekik feleslegeiknek értékesítését ott, ahol ezt ők jónak látják, és ilyen módon ezeknek az országoknak gazdasági életét az Egyesült Államok érdekeitől tartsák függőségben. Érthető, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem egyezhetett bele ebbe. A Szovjetunió küldöttsége azt tartja, hogy mindenekelőtt a hitel realitásának kérdését kellene tisztázni, annak feltételeit és méreteit, azután pedig kérdést intézni az európai országokhoz hitelszükségeleteikre vonatkozólag és végül a beérkező nyilatkozatokból állítani össze a programot oly formában, hogy a hiteligényeket lehetőleg az amerikai kölcsönök terhére lehessen kielégíteni. Ilyen megoldásnál az európai országok megmaradhatnának saját gazdasági segélyforrásaikkal és feleslegeikkel. Az angol-francia és a szovjet álláspontok ilyen komoly eltérése mellett megállapodás lehetetlennek bizonyult. A szovjet kormány szükségesnek tartja ezt Önnel közölni, többek között azért is, mert az angolok és franciák közléseik szerint július 12-re tanácskozásra hívják össze az összes európai államokat, amelyen nyilván ugyanazok a kérdések fognak megvitatásra kerülni, melyeket a három miniszter párizsi konferenciáján is megtárgyalt." Bejelentette ezzel kapcsolatban, hogy a magyar kormány állásfoglalását csak akkor tárgyalja, ha a minisztertanács már állásfoglalt.

31 Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország már visszautasította a meghívást. Tegnap délután pártközi értekezletet tartottak, ahol a négy párt úgy döntött, hogy a magyar kormány ne vegyen részt a párizsi konferencián. Kéri a minisztertanács hozzájárulását, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nevében elutasító választ adhasson arra való hivatkozással, hogy miután a nagyhatal39