Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.
A Marshall-terv és Magyarország Európa jelentős részéhez hasonlóan a háború éveiben Magyarország is teljesen lepusztult. Egy 1946-ban készített összeállítás - 1938-as értéken számítva közel 22 milliárd pengőben jelölte meg az országot ért háborús károkat (1938ban 1 $ 3,4 pengőnek felelt meg). * Ehhez járult, hogy 300 millió $ háborús jóvátétel teljesítésére kötelezték az országot, ami az áruk árának különböző számításai folytán végül ennek valójában két és félszeresét jelentette. További jelentős terhet jelentett a országban állomásozó szovjet csapatok, valamint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása. Teljesen kimerítette a lakosságot a gazdasági ellehetetlenülés folytán kibontakozott óriási infláció. A magyar gazdasági szakemberek körében általános volt az a felfogás, hogy csak jelentős külföldi segítség igénybevétele esetén következhet be az ország belátható időn belüli talpra állítása - ennek elmaradása esetére azt jósolták, hogy 35-40 évre is elhúzódhat a gazdasági élet normalizálódása. A segítséget elsősorban a győztes hatalmaktól várták, amelyek már a háború idején tartott tanácskozásaik során kilátásba helyezték közreműködésüket a lerombolt országok stabilizálásához. Az Egyesült Államok külön is kifejezésre juttatta segítőkészségét - a szovjet-magyar gazdasági együttműködési megállapodással kapcsolatos észrevételeinek megtétele során. 2 Kedvezményes áruvásárlási lehetőség formájában érkezett is bizonyos segítség. A nagyhatalmak viszonyának fokozatos megromlása folytán azonban az áttörő jelentőségű támogatás késlekedett. Az ország újjáépítésének 1947 elején kidolgozott hároméves terve mindezek következtében alapvetően a belső erőforrásokra épített ugyan, de nem hagyta teljesen figyelmen kívül a külföldi hitel lehetőségét. Erre szükség is volt, mivel a három év alatt tervezett 6,3 milliárd forintos beruházási program a nagyvagyonok erős megadóztatása, a nagybankok, vállalatok államosítása esetére is csak 4,1 milliárd forintba jelölhette meg a beruházások állami forrását. A terv megvalósításához szükséges tőke 1 1'3-át a magánvállalatok és szövetkezetek befektetésétől, illetve a külföldi hiteltől remélték. A gazdasági szakértők és főleg a pártok álláspontja természetesen erősen ütközött e kérdésekben. Míg a kommunista párt - ideológiai okokból - a nyugati tőke lehető teljes kizárására törekedett, a többi párt annak fokozott bevonását vette számításba. Ez utóbbi szándékot mutatta elsősorban Sir Nicolas Káldor magyar származású jeles angol közgazdász bevonásával a Szociáldemokrata Párt által kidolgozott hároméves terv is, főleg annak B) variánsa, amely a belső megszorító intézkedések helyett jórészt a külső segítségre épült. * Az OTKA támogatásával a SZEB dokumentumainak és a minisztertanácsi jegyzőkönyveknek a kiadását célzó kutatások alapján készült. 32
