Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - Takács Edit: Az alföldi levéltárak gyűjtőterületi munkája / 22–31. o.

Az érintett levéltárosok összefogásával bizonyára létre lehetne hozni olyan teameket, amelyeknek tagjai a szakma hatékonyságát segítő együttműködés keretében a tapasztalatok összegzésével akár egységes ajánlásokat, állásfoglalásokat is ki tudnának dolgozni olyan kérdésekben, mint pl. az ágazati iratkezelési szabályzatok irattári terveinek összeállítása, a fondjegyzék további bővítése (új szervtípusok!), a pártarchívumi anyag kezelési rendje, gyűjtőkori jegyzékek tartalmi kérdései, számítógépek alkalmazását előkészítő adatfeltárások, egy központi levéltári adatbázis felállítása (jogszabályfigyelővel, cégjegyzékfigyelővel stb.).

10 Szükséges lenne a levéltárosok körében a megváltozott körülményekhez, az új lehetőségekhez alkalmazkodó szemléletváltás is. Nem feltétlenül a minden történeti értéket begyűjtő, ma tipikusnak mondható történész-levéltárosokra van/lesz szükség a jövőben, hanem inkább olyanokra, akik a modern technikai eszközök alkalmazásával már ma élő kapcsolatrendszert (hálót) tudnak kialakítani a levéltár és a gyűjtőkörébe tartozó irattárak között. Ebben az összefüggésben átértékelődik a levéltár szerepe, funkciója is: közvetítő centrumként kellene működnie a tudományos kutatási és ügyfélforgalmi igények, az igazgatási, gazdasági, adminisztratív és egyéb személyes elvárások kielégítése érdekében a felsoroltak megfogalmazói és az ezek kielégítésére alkalmas dokumentációt, információt kezelő gyűjtőterületi irattárak, mint e centrum kiszolgálói között.

11 A gyulai találkozó igazolta, hogy a helyi levéltárak mindezeknek a kihívásoknak, elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Ahhoz, hogy az itt felsorolt és véleményünk szerint jogos igényeket a levéltárak ki tudják elégíteni, elengedhetetlenül szükséges az egyes intézmények saját anyagi-technikai és személyi feltételeinek javítása, mind az önkormányzati, mind az Országos Levéltár, valamint a levéltárosok, és más, a maradandó értékű iratokat „előállítók", kezelők, és felhasználók következetes együttműködése, de mindenekelőtt a jelenleginél lényegesen jobb, körültekintőbb jogszabályi környezet biztosítása. JEGYZETEK 1 Mályusz Elemér: A helytörténeti kutatás feladatai. Századok, 1923-1924. 538-566. p., 539. p. A hely történetírás jelentőségére, kialakulására és fejlődésére vonatkozóan, vö.: Stier Miklós - Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabbkor, Helyismereti kutatók kézikönyvei - OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ - Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1980. 166. p. 10-17. p. 2 A teljesség igénye nélkül az utóbbi két-három évben előfordult szakdolgozati témák: a pedagógusképző intézmények részéről javasolt intézménytörténetek (községi, városi stb. óvoda-történetek, iskolatörténetek), iparos-tanoncképzés, nőnevelés története, a felsőfokú szociális-munkás képzők részéről a szociálpolitika megjelenésének tanulmányozása egyes városok irányításában, közgazdasági egyetem, pénzügyi főiskola: városok gazdálkodása, szocialista nagyvállalat fejlődése és átalakulása, egyéb: társadalmi és kulturális egyesületek működése, családi származási táblák, családtörténetek, névadási szokások stb. 3 Az egyes levéltárak beszámolóit készítették: Papp Imréné (Bács-Kiskun), Jároli József (Békés), Farkas Csaba (Csongrád), Szikszai Mihály (Jász-Nagykun-Szolnok), Ölveti Gábor (Hajdú-Bihar), az elhangzottakhoz szóbeli kiegészítést fűztek: Erdmann Gyula (Békés és általános értékelés is), Takács Edit (Csongrád, a szentesi tapasztalatok), Zádor Béláné (JászNagykun-Szolnok), Major Zoltán (Hajdú-Bihar), valamint Bán Péter (MLE Választmányának tagjaként, értékelő hozzászólás). Az elhangzott előadások és hozzászólások szövegéből az azonos gondolatok kiemelésével elkészített beszámolóm elhangzott 1997. november 26-án Budapesten, a MLE által szervezett szakmai konferencián. A jelen írásom elkészítésekor arra törekedtem, hogy a Gyulán elhangzottak - az időközben egymásközt folytatott baráti-szakmai beszélgetéseket is tükröző általános bevezetővel kiegészítve - lehetőleg teljes tartalmukban jelenjenek meg. Köszönöm a kollégáknak, hogy előadásaik leírt szövegét a rendelkezésemre bocsátották és kérésemre számszerű adatokkal kiegészítették. 4 Zádor Béláné: A Népi Ellenőrzési Bizottságok iratainak begyűjtése és rendezése a JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, Levéltári Szemle 1994/4. szám, 42-44. p. 5 1991. évi IL. tv., 1993. évi LXXXI. tv. a csődeljárásról, 1995. évi LXVI. tv. a köziratokról, a 30