Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - KILÁTÓ - Szabó Csaba: Beszámoló a 69. német levéltári napokról: Münster, 1998. szeptember 29–október 2. / 52–56. o.

nélkül jelentős tapasztalattal rendelkező levéltárosok. Diplomát az iskola nem adhat, helyette csak egy bizonyítványt az elvégzett tanfolyamról. Néhány példa arra nézve, hogy milyen kurzusokat kínál a Marburgi Levéltáros Iskola hallgatóinak: Állományfenntartási management; A levéltári anyag károsodásának felismerése, korlátozása és kezelése; Levéltárak az Interneten - egy levéltári home page készítésének bemutatása; A levéltári anyag digitalizálása stb. Az Osztrák Állami Levéltárból prof. dr. Lorenz Mikoletzky az Osztrák Történetkutató Intézet keretein belül zajló levéltárosképzésről beszélt. Előadását azzal a paradoxonnal kezdte, hogy Ausztriában nincsen egyetemi levéltárosképzés, annak ellenére, hogy Európában az elsők között, a párizsi és müncheni hasonló kezdeményezésekkel egy időben, már 1821-ben megnyílt a levéltáriskola Bécsben. A levéltárosok képzését nyugati szomszédunknál mind a mai napig az Osztrák Történetkutató Intézet vállalja fel. A kurzusok teljesen ingyenesek, ennek ellenére a résztvevők száma különösen az első két félév után jelentősen csökken. Ennek okát Mikoletzky professzor elsősorban a magas követelményekben látja. A tanfolyamokat 1990-ig csakis egyetemi diplomával rendelkező történészek látogathatták. 1990 óta annyi változás történt, hogy a levéltáros szakma iránt érdeklődő hallgatók a középkori, illetve újkori egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan is látogathatják az intézet kurzusait. Az intézetben az első év az előkészítő, aminek keretében a résztvevők latin és német paleográfiát, alkotmánytörténetet stb. tanulnak. Csak az első év végén felvételiznek a tulajdonképpeni tanfolyamokra. A felvételi vizsgán különböző szövegeket (latin, német, francia, illetve a Habsburg-birodalom vagy a KuK. Monarchia utódállamainak nyelvén) kell feldolgozniuk a pályázóknak. A sikeres felvételi után két évig tart a képzés, amit államvizsga zár le. Félévenként 10 óra levéltárban eltöltendő gyakorlatot követel meg az intézet hallgatóitól. Rendkívül érdekes volt végighallgatni a nyugat- és a kelet-európai levéltárosképzés sajátosságait bemutató előadásokat. A legfontosabb különbség abban mutatkozik, hogy nyugaton a levéltár fogalmát sokkal szélesebben értelmezik, azaz nem válik olyan élesen szét a levéltári és irattári tevékenység, mint keleten. Ugyanakkor Magyarországon, Lengyelországban, de még Ausztriában is meglehetősen konzervatív szemléletű a levéltári képzés. Az új próbálkozások, új útkeresések ellenére is nehézkesen reagál a képzés napjaink kihívásaira. Olyan problémákkal, mint a levéltárak menedzselése, a levéltári anyag számítógépes feldolgozása és az elektronikus iratkezelés a kelet-európai levéltári képzés még nem igazán tud mit kezdeni. Az elsődleges oka mindennek talán a mindmáig középkor-orientált egyetemi levéltárosképzés lehet. A német levéltári napok résztvevői persze nemcsak előadásokat hallgathattak a különböző szekciókban, de megismerkedhettek Münster történetével is, oly módon, hogy avatott szakemberek vezették végig az érdeklődőket a város múzeumain, gyűjteményein. Lehetőség kínálkozott a város levéltárainak (Városi Levéltár Münster, Püspöki Levéltár, Észak-Rajna Vesztfáliai Állami Levéltár, Vesztfáliai Levéltári Hivatal) megtekintésére is. A látottak közül beszámolómban a Vesztfáliai Levéltári Hivatal tevékenységét, illetve a 6 millió márkába került teljesen modern épületét mutatom be. A hivatal Vesztfália-Lippe Tartományi Szövetség egyik szerve. Két igen jelentős területen tevékenykedik: 1. Tanácsadás és támogatás a nem állami levéltárak, azaz a 247 községi, a 18 járási (Kreis) levéltár, valamint a magánlevéltárak számára (csak Vesztfália-Lippe tartományban 100-nál több magán-, családi levéltár van). 2. A Vesztfáliai Levéltári Hivatal ugyanakkor Vesztfália-Lippe Tartományi Szövetség levéltára. A tartományi közigazgatásban kb. 16 500-an dolgoznak, aktákat, dokumentumokat „termelve" a levéltár számára. 55