Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Zábori László: Pest-Pilis-Solt Vármegye Tankerületi Iskolatanácsának működése, 1869–1876 / 3–15. o.

27 Borovszky II. 204. old. Megjegyzendő persze, hogy sok iskola idővel megszűnt. Ezzel magyarázható, hogy az 1874/75-ös tanév kezdetekor 43 községi iskolát találunk 71 tanítóval. PML IV. 365-a. Az 1874. augusztus 21-i ülés jegyzőkönyve. 1874 márciusi adatok szerint a megye 194 községében és 160 pusztáján 31 községi, 193 római katolikus, 60 református, 40 evangélikus, 8 görögkeleti és 51 izraelita iskola volt, vagyis Összesen 380 elemi tanintézetet találtunk ekkor Pest megyében. Az iskolaépületek száma ekkor 448, amelyek közül azonban 43 teljesen rossz állapotban van. Van továbbá 679 tanterem, és dolgozik 685 tanító 1874 tavaszán, ám a tanfelügyelő megítélése szerint legalább 70 helyen lenne szükség új tantermek építésére és tanítók alkalmazására. PML IV. 365-a. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. Az 1874. november 17-i iskolatanácsi ülésen viszont Nagy László tanfelügyelő már 50 községi iskolát említ, amiből 47 elemi, 2 polgári és 1 felsőbb népiskola volt, s ezekben 73 rendes és 9 segédtanító dolgozott. PML IV. 365-a. Az 1874. november 17-i ülés jegyzőkönyve. Megint más adatokat olvashatunk Galgózcy Károly Pest vármegyéről szóló monográfiájában. Őszerinte az 1873/74-es tanévben 36 községi és 333 felekezeti iskola működött a megyében. Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográfiája. Budapest, 1877. 203. old. Az adatok feltűnő eltérése nem csak abból adódik, hogy folyamatosan szűnnek meg, és jönnek létre iskolák. Az adatszolgáltatás körül is gondok lehettek. 28 PML IV. 365-a. Az 1874. augusztus 26-i ülés jegyzőkönyve. 29 Borouszky II. 196. old. 1869-ben a 6-12 éves tankötelesek száma 62 973 volt. (Ebből 32 700 fiú, 30 273 leány). A13-15 éves, ismétlő iskolába járni köteles gyermekek száma 25 825 volt. (Ebből fiú 13 176, leány 12 649.) Az iskolakötelesek összlétszáma ezek szerint 88 798 lenne, ehelyett maga Borovszky 98 728 tanköteles gyermeket említ. Egy másik adat szerint egyébként 1869-ben a tanköteles gyermekek 57%-a volt beíratva elemi iskolába. Legalábbis ezt állítja Nagy László tanfelügyelő az iskolatanács 1874. augusztus 26-i ülésén, vissztekintve az iskolatanács elmúlt öt esztendei tevékenységére. PML IV. 365-a. Az 1874. augusztus 26-i ülés jegyzőkönyve. 30 űr. Felkai László: Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus korából. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. 106. old. A népiskolai törvény hatása című dolgozat. 31 Borovszky II. 196. old. 32 PML IV 365-a. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. 33 PML IV. 403-a. b. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek 1876-1944. Az 1869. november 20-i közgyűlés jegyzőkönyve, a 4465. számú határozat. 34 PML IV. 365-a. Az 1871. június 15-i ülésen Szász Károly tanfelügyelő hangoztatta például, hogy a községi közegek hanyagok, tétlenek, nem ellenőrzik az iskolakötelesek iskolába járását, a bírságolást elmulasztják. Hasonló panaszok más üléseken is felmerülnek. 35 PML IV 365-a. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. 36 PML IV. 365-a. Az 1870. augusztus 31-i ülés jegyzőkönyve. Beöthy Lajos alispán 1870. augusztus 12-i keltezésű, 3176. számú átiratában tudatja a tanáccsal, hogy a megyei bizottmányi kisgyűlés felhívást tett a községekhez az iskolába járás szigorú ellenőrzése érdekében. 37 PML IV. 365-a. Az 1871. december 1-i ülés jegyzőkönyve. 38 PML IV. 365-a. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. 39 Uo. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. 40 Uo. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. A tanfelügyelő jelentése az iskolai állapotokról. E jelentés szerint az 1873/74-es tanévben a tankerület 194 községében és 160 pusztáján 31 községi és 352 felekezeti iskola volt. A felekezeti iskolák közül 193 a római katolikus, 60 a református, 40 az evangélikus, 8 a görögkeleti és 51 az izraelita egyház fennhatósága alatt állt. Találunk ekkor 448 iskolaépületet, 679 tantermet, és 685 tanítót. Egyetlen Pest megyei község sem volt ekkor, ahol ne lett volna iskola. A puszták közül 71 volt kötelezhető iskolák (vagy legalább Járókelők tanítóságok") fenntartására, ezek közül 36-ban még nem volt iskola ekkor. A 6-12 éves tankötelesek száma 57 080 volt, a 12-15 éveseké 25 284. Az összes tankötelesek létszáma 82 364. A megyében lakott ekkor 479 361 fő, vagyis minden 5 lélekre jutott 1 tanuló. Az iskolába ténylegesen beíratottak száma a 6-12 évesek között 47 260, a 12-15 évesek között pedig 11144 volt. Összesen tehát 58 404-en voltak a tankötelesek közül az iskolákba beíratva. Tehát a 6-12 évesek 83%-a, a 12-15 évesek 44%-a járt elemi mindennapi vagy ismétlő iskolába. A tanfelügyelő maga is elismerte ugyanakkor, hogy a kimutatások nem teljesek, az adatok összegyűjtése nem történik pontosan és megfelelően. Ezzel magyarázható, hogy Galgóczy idézett művének 203. oldalán más adatokat közöl, igaz, az ő adatai ugyanezen tanév végéről valók. Az ő adatai alapján tehát a megyében az 1873/74-es tanév végén volt 369 elemi és polgári iskola, ebből községi 36, felekezeti 333. A 6-12 éves tanköteles gyermekek száma 67 418, a 12-15 éveséké pedig 26 915, összesen tehát 94 341. Ebből mindennapi elemi iskolába járt 53 066, ismétlőbe pedig 14 856. (Magániskolába járt 351 fő). Vagyis a tankötelesek 73,3%-a járt iskolába. 41 PML IV. 365-a. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. 42 PML IV. 365-a. Az 1875. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 43 PMLIV. 365-a. Az 1873. november 11-i ülés jegyzőkönyve. 44 Uo. 45 PML IV. 365-a. Az 1875. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 46 Uo. 47 Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Budapest, Akadémia Kiadó, 1982. 110. old. 14