Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 3. szám - HÍREK - Bősze Sándor: A XV. Vas Megyei Levéltári Nap / 71–73. o.

„Adalékok a magyar forradalom valláspolitikájához a szombathelyi és a csanádi egyházmegye tükrében" című előadásában Varsányi Péter István két, egy alföldi és egy dunántúli katolikus püspökség 1848-49-es történetét vetette össze. A szombathelyi tanárképző főiskola tanára a város dinasztiához hű, illetve a nemzeti érzelmű csanádi egyházmegyei vezetők magatartásáról beszélt. A kis zalai községben, Kustánszegen évtizedes hagyomány, hogy március 15-én a falu népe elzarándokol a temetőbe és megkoszorúzza a szabadságharc egyik honvédőrnagyának sírját. Molnár András korreferátuma — „Barcza Boldizsár honvédőrnagy pályafutása (1812-1895)" - e katonatiszt életútját mutatta be. Édesapja az ifjút katonának adta. Barcza - mint sok más fiatal tiszt - gyors karriert nem remélve kilépett a hadseregből. Amikor azonban 1848 tavaszán megkezdődött a honvéd önkéntesek toborzása, az egykori főhadnagy az elsők között jelentkezett katonai szolgálatra. A délvidéki harcokban kitűnt zalai tisztet 1849 áprilisában léptették elő őrnaggyá és nevezték ki zászlóalj parancsnokká. A zalaegerszegi levéltárigazgató-helyettes élvezetes előadásmóddal mutatta be Barcza későbbi hőstetteit is. Hermann Róbert az 1848 őszén - Vas megyében, Sárváron és Szombathelyen - szervezett 44. és 45. honvédzászlóaljak történetét ismertette. Ahadtörténész röviden kitért az előzményekre, a katonaállítási törvény elfogadására és ennek képviselőházi határozattal történt életbeléptetésére. A két zászlóalj szervezését Újváry István őrnagy irányította. 1848 decemberében mindkettőt a fővárosba vezényelték. A 44. honvédzászlóalj Perczel Mór Középponti Mozgó Seregébe, 1849. február elején pedig Klapka György felső-tiszai (később I.) hadtestébe került. A 45. zászlóalj Görgei feldunai (később VII.) hadtestébe került. Amikor 1849. május végén ennek Kmetty-hadosztálya önállóvá vált, a 45. zászlóalj ebben szolgált a szabadságharc végéig. A 44. zászlóalj Világosnál tette le a fegyvert. „A csend helyreállításáról, Vas vármegye megszállásáról" Katona Attila beszélt. Windischgraetz seregei katonai ellenállás nélkül foglalták el a nyugati megyéket 1848 decemberében. Vasba két irányból érkeztek a császári csapatok. A december 28-ára befejeződő katonai megszállása rendben, fegyelmezetten és a kiadott forgatókönyv alapján zajlott. Vagyis: hódoló nyilatkozat aláírására kényszerítették a városok vezetőit és kihirdették az ostromállapotot, kitették az új hatalom szimbólumait. A megszállt területeken a lakosság lojalitásának kikényszerítése az egyházra és a közigazgatásra hárult. A Szombathelyre érkező Rohonczy Ignác királyi biztos vállalta a közigazgatási gépezet beindítását. Az előadás legnagyobb részben a gazdasági kérdésekkel foglalkozott, pontosabban: azzal, hogy a forgalomban lévő magyar bankjegyekhez milyen ellentmondásosan viszonyult a hatalom és a pénzügytechnikai problémák mennyiben járulhattak hozzá a hadisarc elengedéséhez. Bajzik Zsolt a „Vasvármegyei Honvédegylet története" című előadását azzal, a némiképp megkérdőjelezhető kijelentéssel indította, hogy a „dualizmus kori egyletek legszélesebb skáláját a szociális célú társulatok jelentették. Minden ekkori egyletre általában vonatkoztatható, hogy az alapszabályaik fő célja kifejezetten egyirányú... " A szombathelyi levéltáros ezt követően röviden felvázolta az 1861-től megalakult magyarországi honvédegyletek történetét. Ebbe a sorba illesztette be az 1861-ben megalapított, majd az 1867-ben újra létrehozott Vasvármegyei Honvédegylet XX. században is átnyúló történetét. Azzal egyetérthetünk, amit Rádóczi Zita „Az 1848/49. évi szabadságharc 50. és 100. évfordulójának megünneplése Vas megyében" című előadásában mondott, jelesül: „Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelemnek azon fontos eseménye, amelynek megünneplése minden azt köve72