Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - Lázár György: A magyarországi szlovák nemzetiségi oktatás intézményrendszerének kiépülése / 3–14. o.

számlálások alkalmával magukat magyarnak vallották, még akkor is, ha anyanyelvüket egyébként érintetlenül őrizték. De azoknak a száma sem volt kevés, akik a nyelvet már nem vagy csak gyengén beszélték, de kötődtek a szlovák kultúrához, identitásuk azonban ingadozó, labilis volt. A rendelkezés merev értelmezése esetén félő volt, hogy éppen ez a réteg, amelynek az iskolában kellene ősei nyelvét megtanulnia, fog kikerülni a nemzetiségi oktatásból, pedig a nemzetiségi oktatás egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a nyelven keresztül erősítse a kötődést az ősök kultúrájához s ezáltal az identitást is. (Természetesen a nyelvtudást illetően az egyes települések között elég nagy különbségek voltak, hiszen az 1950-es években, de még az 1960-as esztendőkben is voltak olyan gyerekek, akik úgy kerültek iskolába, hogy egyáltalán nem tudtak magyarul.) De sok magyar szülő is örömmel vette, hogy gyermeke a szlovák nyelvet tanulja. Ám sok pedagógus attól tartott - nem is alaptalanul -, hogy erős lesz a lemorzsolódás, ha a szlovák nyelv ezentúl nem lesz mindenki számára kötelező tantárgy. Mindezen gond és probléma ellenére 1955/56-ra kialakult és kisebb módosításoktól eltekintve ma is érvényben van a szlovák iskolai intézményhálózat és struktúra.

40 Pozitívan értékelhető, hogy a nemzetiségi oktatás olyan településeken is létrejött - ha nyelvoktató formában is -, ahol ennek 1945 előtt nem, vagy alig voltak hagyományai. Ugyancsak pozitívan értékelhető az 5 (később 6) szlovák tanítási nyelvű általános iskola létrehozása, a középfokú tanintézmények megnyitása, a nemzetiségi tanár- és tanítóképzés és a tankönyvkiadás megszervezése. Az ötvenes évek végén elsősorban a nyelvoktató iskolák túlsúlya miatt a struktúra megmerevedett, abbamaradt a szlovák tanítási nyelvű iskolák hálózatának bővítése, sőt az 1961/62-es tanévtől a meglévőket is kétnyelű iskolákká szervezték át. A különböző - itt nem részletezett hibás intézkedések miatt az 1967/68-as tanévre a szlovák nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók száma a mélypontra süllyedt.

41 E téren csak az 1968. évi politikai és kormányzati határozatok és intézkedések hoztak változást. A végrehajtott korrekciók keretében többek között a minisztériumban sor került a nemzetiségi osztály újbóli felállítására, a pedagógusok részére nemzetiségi nyelvpótlékot vezettek be, az Országos Pedagógiai Intézetben elindították a nemzetiségi nyelvoktatással kapcsolatos módszertani munkát, emelték az oktatás óraszámát és a tantervnek megfelelően a nemzetiségi nyelvórákat beiktatták az órarendbe. Mindennek köszönhetően megállt a tanulólétszám csökkenése, sőt megindult a lassú növekedés.

42 JEGYZETEK 1 Készült a „Szlovákok Magyarországon 1945-68" kandidátusi disszertáció alapján. 2 Anna Diviöanová: State zozivota Slovákov v Madársku. (Fejezetek a magyarországi szlovákok életéből) Kétnyelvű kiadvány. Budapest, 1985. 9. old. (szlovákul), 75. old. (magyarul) 3U.o. 4 Tilkovszky Lóránt: A szlovákok történetéhez Magyarországon. 1919-1945. Budapest, 1989. 14. old. 5 Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után. Különlenyomat a Századok 1964. évi 3. számából. 6 Juraj Zvara: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában. Pol. Könyvkiadó. Bratislava, 1965. 36. old. 7 A kor ellentmondásait tükrözi, hogy a közlemény szerint a rendelet nem vonatkozna a németekre, akiknek kül- és belpolitikai okok miatt napirendre került az országból való kitelepítése. (Ld.: Kormányrendelet biztosítja a nemzetiségek teljes szabadságát. Szabad Nép 1945. augusztus 4.) 8 A végrehajtási utasítás - 68800/1945. sz. VKM rendelet - lényegében a kormányrendeletben 13