Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Böőr László: A nagykőrösi fióklevéltár 25 éve / 41–46. o.

gaszkodott levéltárához és a Nagykőrösön létesítendő Dél-Pest megyei levéltár elhelyezése érdekében tetemes anyagi áldozatokat is vállalt. Pedig a „természetes elhelyezés" Cegléd városa lett volna, amely ennek a régiónak a központja, mindenhonnan lényegesen jobban megközelíthető, mint Nagykőrös. A levéltár vezetője tárgyalt is Cegléd vezetőivel, „azonban megbukott a dolog azon, hogy a város nem vállalta át a mintegy 800 000 Ft-os épületvásárlási terhet." Nagykőrös város végrehajtó bizottsága viszont határozatban bízta meg a VB elnökét, hogy tegyen lépéseket azirányban, hogy a nagykőrösi levéltár anyaga mielőbb Nagykőrösre kerüljön. Sőt, kimondták azt is, hogy „amennyiben kizárólag a nagykőrösi anyagnak az ideszállítása nem lenne lehetséges, úgy a Dél-Pest Megyei Levéltár teljes anyagának az itt történő elhelyezését kell kezdeményezni."

5 A város több épületet is felajánlott, végül a levéltárigazgató az 1931-ben bíróságnak épült, Hősök tere 4. szám alatti épület helyiségeit találta a legmegfelelőbbnek, mind a raktározás, mind pedig az egyéb működési feladatok biztosítására. Az épületnek levéltári célokra kijelölt részében akkor a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola működött, amelynek új épülete 197 l-re készült el. így a levéltár az első helyiségeket 1971. július 30-án vette át. A Pest Megyei Tanács elnökhelyettese 1973. április 18-án jelentette a művelődési miniszternek, hogy Nagykőrösön fióklevéltárat kívánnak létesíteni, melynek működéséhez a fenntartó a személyi és tárgyi feltételeket biztosította. Ezt követően a művelődési miniszterhelyettes engedélyezte a megyei levéltár szervezetén belül a fióklevéltár működését.

6 Egyidejűleg meghatározta a fióklevéltár gyűjtőkörét és illetékességét: általános levéltár, Dél-Pest megyei területi illetékességgel: tehát Cegléd, Nagykőrös városok valamint az akkori Ceglédi járás 10 községében keletkezett valamennyi maradandó értékű irat őrzési helye. A fióklevéltár területi illetékessége azóta sem változott, bár a rendkívül túlzsúfolt budapesti raktárakból egyes anyagrészek ide kerültek. Mivel a levéltár vezetése zavarónak érezte az elnevezésben a levéltár szó kétszeri előfordulását, ezért az általánosan elterjedt intézményi gyakorlathoz hasonlóan a fióklevéltár megnevezés helyett az „osztály" elnevezést választotta, mely fogalmilag jól kifejezi a szervezeti hovatartozást, ugyanakkor a területi elkülönülést. A nagykőrösi fióklevéltár létrehozása tetemes időt és anyagi ráfordítást igényelt. Legelőször az irodák készültek el, de ezzel párhuzamosan megtörténtek a szükséges födémmegerősítések, valamint a raktárak kialakítása is. 1972 nyarán és őszén befejeződött a nagykőrösi levéltár anyagának visszaszállítása, a raktárakban történő ideiglenes elhelyezése. A 25 évvel ezelőtti megnyitáskor a levéltár 3 dolgozószobával, 1 kutatóteremmel rendelkezett, és a meglévő raktáraknak 70%-a volt beállványozva. Ennek megfelelően az elkészült állványzat hossza akkor nem érte el az 1300 polcfolyómétert. Az eredetileg más célra készült épületben kialakított fióklevéltár akkoriban a magyarországi levéltárakhoz viszonyítva a legkorszerűbbek közé tartozott. Ehhez elég volt az, hogy például nem került levéltári anyag pincébe: valamenynyi raktár száraz, egészséges jói szellőztethető és biztonságosan fűthető volt, valamennyi állvány Dexion-Salgó acélszerkezetből készült. Mivel a szükséges átalakításokat nagy szakmai gyakorlattal rendelkező levéltárosok - mindenekelőtt Lakatos Ernő levéltárigazgató - irányították, minden intézkedés, fejlesztés a,levéltári anyag speciális védelmét és a működési körülmények célszerű kialakítását szolgálták. Országos viszonylatban is feltűnést keltett, hogy a munkaszobák tágasak, napfényesek voltak. Jónéhány kolléga pedig egyenesen „luxusnak" tartotta a kutatóterem kialakítását, vagyis a kutatók üvegfallal történő elválasztását, amely biztosította a kutatás zavartalansá43