Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 2. szám - Ujváry Gábor: "Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel": a berlini Collegium Hungaricum története, 1924–1944 / 3–28. o.

létrehozásának több lehetó'ségét is meg kell vizsgálni. Felmerült a Humboldt Egyetemmel való együttműködés eshetősége is." (Lesz-e új Collegium Berlinben? = Magyar Nemzet, 1997. szeptember 2.) 32 OSzKK Levelestár - Gragger Róbert Magyary Zoltánnak, 1925. május 20. 33 OSzKK Levelestár - Gragger Róbert Klebelsberg Kunonak, 1925. november 4. 34 A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1926/27. tanévben (a továbbiakban: KÜLFÖLDI) Bp., 1929. 15. 35 OSzKK Levelestár - Klebelsberg Kuno Carl Heinrich Beckernek, 1926. december 6. (Az eredetileg németül írt levelet magam fordítottam.) 36 OSzKK Levelestár - Klebelsberg Kuno Friedrich Schmidt-Ottnak, 1926. december 23. (Az eredetileg németül írt levelet magam fordítottam.) 37 Gragger Róbert: C. H. Becker porosz kultuszminiszternek a berlini egyetem régi aulájában mondott emlékbeszéde. In: Gragger Róbert emlékezete. Bp. 1927. Az idézetek: 23. és 3. A német eredetit ld.: Ungarische Jahrbücher. Siebenter Bánd. Berlin-Leipzig, 1927.18-19. és 3. 38 MOL K27 - 1927. november 25-i ülés, 14. napirendi pont. Ld. még: MOL K 726 - 1927-745. 39 Az 1930. augusztus 21-i kormányzói kinevezésről: MOL K 726 - 755/1930. A tanszék vezetésének átvételéről: OSzKK Levelestár - Klebelsberg Kuno Carl Heinrich Beckernek, 1928 áprilisa (pontos dátum hiányzik). 40 A miniszter nyilatkozatát a Pesti Napló 1935. november 3-i száma közölte. 41 OSzKK Levelestár - Gragger Róbert Klebelsberg Kunonak. 1925. április 18. 42 Keresztury Dezső: Emlékezéseim. Szülőföldeim. Bp. 1993. 242. 43 Farkas életútjáról és tudományos működéséről: Emil Öhmann: Július von Farkas (27. 9.1894 - 12. 7.1958). In: Ural-Altaische Jahrbücher, Bd. XXXI. Gedenkband Július von Farkas (Wiesbaden, 1959.) 1-6. István Futaky: Július von Farkas - Persönlichkeit und Werk. In: Július von Farkas 7-29. o.; ugyanebben a kötetben ld. még: Zeitgenössische Erinnerungen an Július von Farkas (31-65.), a Waldapfellel és a Gálossal való találkozásokról is itt, Sándor István emlékezéseiben esik szó (34.). A Wehrmachtba történő behívásáról ld. még: Gyula Décsy: Július von Farkas in der Deutschen Wehrmacht = Eurasian Studies Yearbook 65, 1993. 136-138. Utóbbi cikk hitelesen cáfolja - az egyébként gyakran (s valószínűleg tudatosan) tévedő - Bóka László azon állítását, miszerint Farkas 1944 nyarán „csizmában, horogkeresztes karszalaggal" járkált volna Budapesten. (Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962. 51. a Farkasról szóló rész: 49-51.) 44 Az idézet: Peéry Rezső: Requiem egy országrészért. Pozsony, 1993. (Pannónia Kiskönyvtár 2. köt.) 120. ld. még: Balogh Edgár: Hét próba. Egy nemzedék története 1924-1934. Szolgálatban. Egy nemzedék története 1935-1944 Bp. 1981. 338. 45 Sinor Dénes: Szubjektív emlékezések: a berlini Collegium Hungaricum és a párizsi Centre d'Etudes Hongroises a harmincas években. In Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A

III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson - Szeged, 1991. augusztus 12-16. - elhangzott előadások (Bp.-Szeged, 1993.) II. köt. 891-892. 46 Cs, Szabó László: Hűlő árnyékban. Bp., 1991. 191-192. „Farkas Gyula, a berlini Magyar Intézet igazgatója német tiszti egyenruhát viselt, már nem emlékszem, milyen rangban... valamikor állampolgárságot cserélt. Valószínűleg barátságos német nyomásra, amit csöndes fejbólintással tudomásul vett a magyar kormány... Felkért egy magyar irodalmi előadásra a Humboldt egyetemen; így kerültem a háborús Berlinbe... Farkas Gyula jó fiú volt, az a fajta kedveskedő, simulékony, de lankadatlan törtető, akit időnként goromba rászólás nélkül, akaratlanul egy-egy lépéssel előbbre engednek a többiek. Nem értettem egyet az írásaival; a magyar egyetemeken akkor divatozó szellemtörténeti szemlélet tetszetős, nacionalista felhígításai voltak. De jól bírta bírálatomat, s a meghívásnál föltehetőleg azért esett rám az egyik választás (hármunkat hívott), mert kiszámította, hogy a berlini hallgatóknak nem találom fel fordításban házi főztjük provinciális változatát. Ebéd után német felesége kiment a konyhába. O már nem tudott uralkodni szorongásán és bűnben élt: naponta többször belehallgatott külföldi rádiókba." 47 MOL K 639 - 1942-1-35 114. 48 Az idézet Paikert Gézának valószínűleg a külügyminiszterhez intézett, 1942. december 24-i felterjesztéséből való: MOL K 639 - 1943-1-17.707. 1942 júniusában, a magyar-német kulturális vegyes bizottsági tárgyalásokon közölték először a német kormánybizottsággal a „magyar kultúrintézet" fölállításának tervét: MOL K 639 - 1942-1-37693. 49 MOL K 639 - 12.825/Eln. C. Res. 50 MOL K 639 - 1943-1-17.707. (12.825/1942.) 51MOLK639- 1943-1-13.595 52 MOL K 639 - 1943-1-17.054 53 JÚLIUS VON FARKAS, 19-22. és 27-29. o. 54 OSzKK Levelestár - Gragger Róbert Klebelsberg Kunonak, 1926. február 17. 55 OSzKK Levelestár - Magyary Zoltán Gragger Róbertnek, 1926. április 28. 56SCHNEIDER, 94. o. 57 A kultuszköltségvetésen belüli adatokat az alábbi, évente megjelent kiadvány alapján közlöm: A magyar állam költségvetése az 1921/22-1944. számadási évre. Sommázat + Állami költségvetés az 1921/22-1944. évre. Részletezés Bp. 1921-1943. 58 MOL K 726-1931-164. 27