Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - DOKUMENTUM - Soós Katalin: Az Osztrák Szövetségi Kormánynak a Szovjetunió Kormányához intézett 1956. október 28-ai felhívása és annak vitája az osztrák Minisztertanácsban / 31–38. o.

közre" szót. Elegendő, ha azt mondjuk: „Arra kéri, hogy vessen véget a katonai harci cselekményeknek". SZK: A „hasson oda" szó az orosz befolyás korlátozása. Fiegl oki. mérn. SZM: A magyar követ egyenesen a szemembe mondta és elismerte: „A kormányom segítséget kért az oroszoktól". A SZK: Most kétszer fordul elő a „kérelem" szó. A 2. „kérelem" a következő szavakkal megváltoztatható: „A szövetségi kormány síkraszáll a normalizálás mellett." Fiegl oki. mérn. SZM: A „szabadság helyreállítása" szavak után be kellene toldani „Az emberi jogok értelmében" szavakat. A magyar követ, aki pont most volt nálam 14 órakor, sápadt volt és rémült, mint egy kisegér, és én közöltem is vele a szövetségi kormány intézkedéseit. Azt mondta, hogy mi dolga van ezzel Ausztriának: „Törvényes bázisunk van, amelynek alapján mi kéréssel fordultunk az oroszokhoz." Azután azt mondta, hogy egyébként sem fognak jönni menekülők, legfeljebb lázadók, fosztogatók és szabotőrök. Reméli, mondta végül, hogy hamarosan megnyugszik a helyzet. Már két nap óta nem lőnek az oroszok, csak akkor, ha megtámadják őket. Sajnálkozását fejezte ki beavakozásunk miatt. Dr. Drimmel SZM: De mi van akkor, ha lövöldöző kötelékek lépik át a határt. Hogyan kell akkor értelmezni a határozatot? Itt bizonyára a Honvédelmi Tanácsnak kell határozatokat hoznia. Helmer SZM: A továbiakról majd a Honvédelmi Tanácsban hoznak határozatokat. Még ha át is jönnek a határon, akkor is meg kell fontolnunk intézkedéseinket, és nem szabad elfelednünk, hogy Győr a harckocsi-csapatok egyik erős támaszpontja. Fiegl oki. mérn. SZM: Tudtára adtam azt is az orosz követnek, hogy lőni fogunk azokra az oroszokra, akik a felszólítás ellenére sem teszik le a fegyvert. Gráf SZM: Ha valaki fegyveresen átlépi az osztrák határt, akkor felszólítjuk, hogy tegye le a fegyvert, s ha ezt nem teszi meg, akkor további felszólítások következnek, ezután pedig lőni fogunk, akkor is, ha orosz csapatokról van szó. Nélkülözhetetlen feltétel azonban, hogy jól meg legyen jelölve az osztrák határ, ezenfelül pedig a mi embereink csak a határtól befelé számítva 500 méterre, ill. 2-5 km-re fognak érvényt szerezni a tűzparancsnak. Addig azonban minden a politikai tisztviselők dolga, s csak ha ők már kimerítették a lehetőségeiket, akkor kell a további intézkedéseket átengedniük az ott szolgálatot teljesítő tisztnek, akinek akkor ki kell adnia a tűzparancsot. Ennek okán indítványozom a Honvédelmi Tanács összehívását. Helmer SZM: Szó ami szó, megalapozottak Drimmel miniszternek a lövöldözés miatti aggályai. Úgy rendelkeztünk, hogy minden egyes személyt vagy csapatköteléket, ha fel van fegyverezve, a katonaság fegyverezze le. A tűzparancs a tiszt illetékességébe kerül, ha a politikai tisztviselő nem ér el semmit. Dr. Tschadek SZM: Az Osztrák Szövetségi Kormány, s ezt nyilvánosságra kell hozni, gondoskodott arról, hogy megvédjük a semlegességünket. Mi történik azonban akkor, ha a betolakodók erősebbek, mint a mi csapataink. Ha az osztrákok csak három lövést adnak le, akkor értelemszerűen csak a semlegességünket védelmeztük. SZK: Meg kellene tehát köszönnünk az osztrák lakosságnak a segítőkészségét, s ennek elöl kell szerepelnie abban, amit nyilvánosságra hozunk, s ezután jön a közlemény a határaink biztosításáról. További részletek elhagyhatók azért, hogy a lakosságot ne nyugtalanítsuk. Gráf SZM: Biztosítom a Minisztertanácsot arról, hogy a legapróbb részletekig megtárgyaltuk és megtettük az előkészületeket. Ha a politikai ható36