Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - Szabó Miklós: Kétszáz éves az erdélyi jakobinus szervezkedési kísérlet / 11–16. o.

SZABÓ MIKLÓS Kétszáz éves az erdélyi jakobinus szervezkedési kísérlet Szokásos napjainkban korunk beidegzó'dései - ideológiai és pártállásunk függvényében megítélni a történelmi tényeket, eseményeket, történéseket vagy személyeket. így vagyunk az 1789-es francia forradalommal is, különösen pedig a jakobinus diktatúrával és általában a jakobinusokkal.

1 Arról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy a napjaink Francia Köztársasága olyan parlamentáris demokrácia, amelynek alapelvei és alapeszméi a francia jakobinusok mozgalmában gyökereznek. Az egykoron tevékenykedő forradalmárokra gyakran sütötték rá a feudális hatalmasságok ítélőszékei a megbélyegző Jakobinus" vádat. Szerintünk azonban nem méltatlan felvállalni az előttünk járó XVIII. század végi magyar elődök jakobinusságát, és főleg tisztázni, hogy Jakobinusaként mit is tekintettek ők követendőnek a francia modellből.

2 E gondolatmenettől vezérelve kíséreljük meg a kolozsvári diákok 1797 eleji, tehát kétszáz évvel ezelőtti jakobinus szervezkedési kísérletét bemutatni.

3 A szervezkedési kísérletet nem fedte fel a hatóság, nem követte azt nyomozás, vizsgálat vagy bírósági ítélet, és így nem maradt annak írásos bizonyítéka. Ennek ellenére megkíséreljük kibontani e kísérlet szálait és tényeit. * 1879-ben Fraknói Vilmos Martinovics és társainak összeesküvése

4 című írásában jelezte, hogy a veszedelmes jakobinus káté egy másolatát Kolozsvárott is fellelték. Azóta foglalkoztatja a szakembereket

5 a Martinovics szervezte Szabadság és Egyenlőség Társasága „Kátéchisisse"-nek ez a példánya. Ennek nyomán a történészek - még a nemrég elhunyt Benda Kálmán is - a „magyar jakobinus mozgalom emanációját" látták és keresték Erdélyben, tehát Magyarország felől közelítették meg az erdélyi jakobinusság kérdését.

6 Jancsó Elemér irodalomtörténész érdeme, hogy kimutatta, Martinovics Kátéchisisse-t Erdélyben fordították magyarra erdélyi nyelvjárásban.

7 Jancsó azonban - amint arra a kérdés egy másik kutatója, az erdélyi kérdésekben igen tájékozott Trócsányi Zsolt hangsúlyozza - „egy kissé túlméretezte az erdélyi jakobinusságot, radikális demokrata értelmiséget látott ott, ahol valójában csak modernizálódni vágyó nemesek voltak találhatók, kifejezett szervezetet ott, ahol a formális szervezkedés nem bizonyítható megnyugtatóan".

8 Trócsányi Zsolt Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez című tanulmányában „kettős korrekció"-ra törekedve egyrészt elveti azt, hogy az 1794 elején „összeverődött" Diana-vadásztársaságot megilleti a jakobinus jelző, másrészt 11