Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár óbudai új épülete / 3–10. o.

5. kép Előadóterem (Fotó: Hatlaczki Gábor) A létesítmény hátsó traktusában középen helyezkedik el a szinteket összekötő' füstmentes lépcsőház, amelynek szomszédságában két teher- és két személyfelvonó szolgálja a közlekedést. Átellenben, a földszinti főbejárati előtérből kétkarú díszlépcső vezet fel az emeletre. Az egyszintes természetes megvilágítású előépület a földalatti első szinthez csatlakozik, és egy hatalmas rendezőteremnek ad helyet. Tetején alakították ki a főbejárat előtti gépkocsiparkolót. A létesítmény vagyonvédelmét modern biztonsági rendszer szolgálja. Elektronikus behatolás- és mozgásérzékelők jelzik a veszélyhelyzetet az épületfelügyeleti központban, ahonnan az elektronikus beléptetőrendszert is működtetik. A tervezők fokozott figyelmet fordítottak a tűzbiztonságra. Korszerű füst- és hőérzékelők hálózzák be az épületet, amelyek egy érzékeny jelzőrendszerhez kapcsolódnak. Ez igen korai szakaszban, nagy pontossággal képes lokalizálni a tűzesetet. Az oltáshoz kézi poroltók állnak rendelkezésre, de tűzivíz hálózat is van. A raktárak, beleértve a mikrofilm- és könyvraktárt is, klimatizáltak. Figyelemreméltó, itthon szokatlan a levéltárépület funkciók szerinti, biztonsági célú tagolása. A létesítménybe bejövő kutató, látogató csak az úgynevezett nyilvános területeken, vagyis a földszinti előtérben, a díszlépcsőházban és az emeleti társalgó-dohányzóban tartózkodhat, továbbá a kutatóterembe (rendezvény esetén az előadó- és kiállítóterembe) juthat be kíséret nélkül. A szolgálati területre, tehát a műhelyekbe, a feldolgozó helyiségekbe, a raktárakba, a munkaszobák folyosóira stb. csak az arra jogosult munkatársak léphetnek be a mágneskártyával működő ajtókon keresztül. A biztonságot és a kutatók, a 8