Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - MÉRLEG - Jároli József: Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918. Tanulmányok Csongrád megye múltjából XII. Szeged, 1995 / 53–54. o.

Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849-1918 Szerk.: Blazovich László Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. Kiadó: Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1995. 280 p. Az 1920-ban már több mint 30 ezer lakosú alföldi mezőváros, Szentes politikai életének és közigazgatásának bemutatása országunk történetének talán egyik legfontosabb időszakában modellértékű munka lehet a további kutatások számára. Igaz, a szerző munkáját az 1990 előtt készült monográfia részére írta, de a kötet sohasem jelent meg. így a kiadás terhét magára vállaló Csongrád Megyei Levéltár egy ma is mindenben helytálló történeti feldolgozást mentett meg az utókor számára. A munka eredetileg Szentes 1849-1918 közti történetét ábrázoló nagyobb lélegzetű fejezet részeként készült el. Ezzel magyarázható, hogy a műből számos olyan fontos téma kimaradt, amit - az eredeti elképzelés szerint - más szerzőknek kellett volna feldolgozniuk (gazdaság és társadalom, kulturális élet, munkásmozgalom). Ezért Labádinak a Bevezetőben át kellett tekintenie a török utántól a város és közelebbről a városigazgatás történetét. A gazdasági, társadalmi szerkezet változását részben e fejezetben ismerteti, részben a kötet végén szereplő statisztikai táblázatok segítségével ad tájékoztatást a legfontosabb adatokról. Örömmel üdvözölhetjük Labádi Lajos munkáját azért is, mert napjainkban a helytörténeti munkák kiadására vállalkozó intézmények, önkormányzatok nem szívesen vállalkoznak egy, a település történetének csak kisebb szeletét bemutató könyv megjelentetésére. Sajnos, a levéltáros-szakmában is egyre kisebb a hajlandóság, hogy a közigazgatás és a helyi politika történetével foglalkozzanak. Ilyen könyv megírásához nagyon alapos levéltári ismeret és a mikrovizsgálatok szintjén készülő elemzés szükséges, amelynek eredményei, lehet, csupán néhány mondatban summázhatok a kötetben. Labádi Lajos munkája is igazolja, hogy sem Szentes város, sem más település múltjának számos fontos eseménye nem érthető meg az igazgatás és a helyi politika összefüggéseinek ismerete nélkül. Témáját a szerző négy nagy fejezetre osztva dolgozta fel. Terjedelmében a legnagyobb a kiegyezés és az első világháború közti évtizedek anyaga. Ez érthető is, hiszen a korszak bővelkedik eseményekben, számos később is ható törvény született ebben az időszakban, és a dualista Magyarország bonyolult politikai érdekviszonyai visszatükröződnek a helyi eseményekben is. Az abszolutizmustól a kiegyezésig terjedő időszak a rendelkezésre álló források korlátai miatt sem mutatható be olyan árnyaltan, mint a kiegyezés időszaka. Főleg az abszolutizmus időszakának irathiányai, továbbá a nyelvi, paleográfiai nehézségek miatt a levéltáros-szakma is idegenkedik a korszakhoz nyúlni, de a kiegyezés utáni évek bonyolult gazdasági, társadalmi viszonyai is elriasztják a kutatót, mert a lokális jelenségek az országos összefüggések 53