Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: Néma Sándor: A győr–sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672–1825. Győr, 1995 / 50–52. o.

Néma Sándor: A győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825 Kiadja: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr, 1995. 126 p., 2 db mell. Az 1810-es évek második felében Vas vármegye alispánja a szőlőhegyek eltérőjogszokásaira hivatkozva elrendelte a vármegye promontóriumaiban használt „hegytörvények" egybegyűjtését, és e dokumentumok alapján bizottsági munkával a törvényhatóság egységes szőlőhegyi rendtartásának elkészítését. Néhány év múlva, 1821-1822 során a szomszédos Győr megyében is hasonló célból kezdődött el a különböző típusú hegyrendszabások egybegyűjtése, többük vármegyei kancellárián történő - olykor cseppet sem hibátlan - átírása. Az így keletkezett forráscsoport adta Néma Sándor, a Győr Megyei Levéltár főlevéltárosa forráskiadványának törzsanyagát, amely még továbbbi gondos forráskutatásokkal kiegészítést nyert. Maga a forrástípus, az ún. szőlőhegyi rendtartások („hegybéli artikulusok") az utóbbi években gyakran használt dokumentumai a 17-19. századi település- és agrártörténeti, történeti etnográfiai kutatásoknak. A korábbi elszórt publikációk tanulságait 1985-ben Égető Melinda elsősorban Veszprém, Zala, Somogy, Vas megyei forrásokon alapuló kötete összegezte. Munkája egyben újabb forrásfeltárások, kutatások inspirálójává is vált.

1 A nyugatdunántúli szőlőművelés, illetve hegybéli települések történetével foglalkozó korábbi feldolgozások vizsgálati köréből szinte teljesen kiesett a Győr megyei Sokoróalja területe. Pedig történetiségére, a vidék lakosságának életében betöltött jelentőségére már a századelő nagy bencés rendtörténeti sorozata is mind a birtoktörténeti feldolgozásrészekben, mind a forrásközlésekkel felhívta a figyelmet.

2 A régi és újabb falutörténeti munkák (Karácsonyi Sándor, Szabady János) adatközlései

3 mellett a megye múltját szisztematikusan kutató Gecsényi Lajos átfogó, adatgazdag tanulmányban elemezte a Sokoróalja 12-17. századi szőlőtermelésének társadalom-, gazdaság- és birtoklástörténetét.

4 Az ún. hegytörvények forrásfeltárása, közzéadása határterülete a néprajzi és történeti kutatásoknak. Néma Sándor bevezetője elkészítésénél mindkét tudományterület eredményeit figyelembe vette. Egyaránt felhasználta a folklór, a településnéprajz, a jogszokáskutatás és a történeti munkák adatait, vizsgálati szempontrendszereit. A Győr megyei hegybéli települések létrejöttének felvázolása, az eltérő adatsorokat tartalmazó levéltári és nyomtatott források (Vályi András, Fényes Elek leíró statisztikái) nyomán elkészített megyei promontóriumregisztráció mellett bemutatja azok lakosságának jogi rétegződését (pl. 1715—1720 közötti adóösszeírások alapján), különös gonddal elemzi az extraneitás kérdéskörét, miként az egyes települések és a törvényhatóság szőlőterületeinek változásaira is kitér. A bevezető sorok második része a közzéadott források elemzése. A szerző összehasonlító módszerrel 50