Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - HÍREK - Bana József: XIV. Vas Megyei Levéltári Nap: Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében az V–XX. században / 62–65. o.

Legvégül Gaál Ferenc (Szombathely): Az évszázad árvize Vas megyében 1965-ben című előadása, következett. A magyarországi árvizek és az ellenük folyó védekezés általános ismertetése után a régebbi Vas megyei árvizek részletes történetét mutatta be. Ezután tért rá az 1965-ös árvízre: „Országos védvonal - arról a vízügyi szervezet - csak a Rába mellett volt a sárvári vasúti hídtól és a Repce árapasztó mellett Répcelak és a Rába között. Ennek a védvonalnak a védőképessége sem érte el a teljes biztonságot. A megye egyéb területei nyílt árterek voltak, még Sárvár, Körmend és Szentgotthárd lakott területét sem védte töltés. Községi töltések (tanácsi kezelésűek) sem épültek az 1965-ös árvíz előtt. Néhány község épített kis keresztszerű védművet, amelyeket csak depóniának lehetett nevezni. Ilyen depónia jellegű magasított part volt pl. Sárváron a vadkertnél, Körmenden a Rába jobb partján, Csepregnél, Bükön, Góron és Sorkikápolnán. A szakemberek sokszor hangoztatták, majd 1961-62-ben az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben rögzítették, hogy a veszélyeztetett települések védelmére a 100 évenként előforduló árvízre kell a töltéseket kiépítem. A feladat megosztását a Vízgazdálkodási Keretterv úgy fogalmazta meg, hogy a folyók mentén lévő városok védelmére országos védvonalat kell kiépíteni és annak költségfedezetét az állam a vízügyi szolgálat költségvetésében biztosítja, kezelője a vízügyi igazgatóság lesz. A folyók völgyében, a községeknél a tanácsoknak kell gondoskodni arról, hogy olyan meder vagy védművek épüljenek, amelyek a 100 éves gyakorisággal előforduló árvizet károkozás nélkül le tudják vezetni. Sajnos, az 1965-ös árvízig egyetlen méter új töltés sem épült a Rába völgyében, ezért a szakemberek számára nem volt meglepetés az 1965-ös árvíz károkozása, de az emberáldozatok nagy száma számukra is megdöbbenést váltott ki és szomorúságot okozott, mert azok elkerülhetők lettek volna." Ezután részletesen ismertette az emberéletben és anyagiakban okozott károkat. A megye legnagyobb árterülettel rendelkező folyója a Rába, ezért okozott és jelenleg is okozhat legnagyobb károkat itt az árvíz. A levéltári napon Bácskai Vera (egyetemi tanár, ELTE Bölcsészettudományi Kar) elnökölt. A rendezvény támogatója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Vas Megyei Igazgatósága volt. Bana József Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Tanácsa 1997. november 5-ei ülésén jóváhagyta Koroknai Ákos, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese részére a „Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején" c. doktori diszszertációja és tudományos munkássága alapján a történelem tudományágban a doktori fokozat (PhD) odaítélését. 65