Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: A Magyar Levéltárosok Egyesületének 1997. évi vándorgyűlése Balatonkenesén / 57–61. o.

Magyarországon. 1982-1987 között öt tanfolyamot szerveztek. 1990 óta a restaurátorképzés feladatát az Országos Széchenyi Könyvtár kapta meg, s azóta közel száz főt képeztek ki különböző' szinteken. Részletes tanmenetet és tantervet is kidolgoztak. A fő hangsúlyt az elméleti képzés mellett a gyakorlati foglalkozásokra helyezik. A hallgatók elsajátított ismereteikről diplomamunkával, valamint írásbeli és szóbeli államvizsgán számolnak be. Ma már 19 kiképzett restaurátor dolgozik a levéltárakban. A Baranya Megyei Levéltárban 1995-től nagyszabású restaurálási munkálatok folytak, amelyek részleteiről Kirics Márta szólt. A Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak pénzügyi támogatást a Baranya vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek restaurálására. A kötetek bőrborításúak és fémcsattal ellátottak. Közel hatvan darab kötetet sikerült szakszerűen felújítaniuk. Mindezek után az Országos Széchenyi Könyvtár vállalkozásaként működő és a Soros Alapítvány pénzügyi támogatásával létesített restauráló műhely mutatkozott be. Simon Imola munkatárs elmondta, hogy 1987-ben indult meg a munkájuk. Az első három évben a Soros Alapítvány a restaurátorok kiképzését és ösztöndíját, valamint az oktatói díjat adta. 1990 óta a műhely saját maga keresi meg a megbízásos restaurálási munkákból a dolgozók fizetését és az anyag, valamint rezsiköltségeket. Jelenleg 20 fős létszámmal működnek. Az első években főleg az egyházi gyűjtemények számára végeztek irat- és kötetmentési munkákat. Az ukrán levéltárak állományvédelmi helyzetéről Emma Petrencu adott ismertetést. 1957 óta működik Kievben a központi restauráló műhely és oktatási központ jelenlegi létszámuk 49 fő. A műhelyben végzik a reprográfiai felvételezéseket is. Az egyesületi vándorgyűlések hagyományos programja az aktuális kérdések megbeszélésére szolgáló fórum. Molnár József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Levéltári Osztályának osztályvezetője tájékoztatást adott a Parlament kulturális bizottsága hosszú távú programjáról a kulturális javak megmentése érdekében. Központilag finanszírozott akciót szerveznek. Egy szakmai kollégiumhoz kell majd a pályázatokat benyújtani iratvédelem és a raktározási gondok enyhítése témakörben. Várható, hogy a levéltári törvényt is módosítani szükséges a most készülő, jelenleg még az Országgyűlés kulturális bizottsága által tárgyalás alatt álló, a kulturális javak védelméről szóló törvény keretében. Evek óta visszatérő témakör az egészségügyi pótlék kérdése. Elhangzott, hogy megfelelő fórumnak ki kellene mondania, hogy a levéltárak mindegyike fertőzött penésszel, gombával. Eddig annyi történt, hogy néhány megyében egészségügyi felméréseket végeztek, s ahol megállapították a fertőzöttséget, a fenntartó pedig a költségvetésben biztosítani tudta az egészségügyi pótlék fedezetét, ott fizetnek pótlékot. Különösen a Magyar Országos Levéltár munkatársai hiányolják az egészségügyi pótlékot. Generális rendelkezést azonban egészségügyi pótlék fizetésére előírni nem lehet. A fórumot követően került sor a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1997.évi közgyűlésére. Határozatképes létszámmal ülésezett a gyűlés. Első napirendként titkár- és választmányi tagválasztás volt. A közgyűlés levezető elnöke Madarász Lajos, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója volt. A jegyzőkönyvvezető, a hitelesítők és a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása után Böőr László választmányi tag adott javaslatot az új titkár személyére vonatkozóan. 1996 júniusában volt az előző választás, azóta Markó György látta el a titkári funkciót. Markó György a legutóbbi választmányi ülésen jelezte, hogy egyéb, hivatalos megbízatása miatt - a Történeti Hivatal igazgatójává választották - nem tudja a továbbiakban a titkári teendőket ellátni. Megbízatása alóli felmentését írásban is benyújtotta. 58