Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Szemán Attila: Selmecbánya címerének fejlődése / 11–24. o.

A KÉPEK JEGYZÉKE 1. A legrégibb Selmecbányái pecsét címerábrázolása (1275) 2. ANyáry által közölt pecsétrajz 3. G. Agricola De re metallicájának (1556) 72. sz. ábrája a bányászcsákány és kapa rajzával 4. G. Agricola De re metallicájának (1556) 72. sz. ábrája a bányászék rajzával 5. Abányászék kopása (gyalári lelet) 6. J. Nóvák címerrajza 7. Gölnicbánya 1497-es pecsétjének címere 8. Az 1490-ből fennmaradt pecsét címere 9. Az 1494-es nagypecsét címere a sárkányokkal 10. A selmeci jogkönyv elsó'kéziratos oldalának címere (1500 körül) 11. A selmeci jogkönyv fedelén levő ezüst veret a címerrel (1513) 12. A selmeci jogkönyv díszlapjának belső címlapjának címere (1520-as, 1530-as évek) 13. Az 1520-ból fennmaradt pecsét címere 14. Selmecbánya bányaváros dísz kalapácsának fején levő vésett címere (1538) 15. Az 1552-ből származó pecsétlenyomat címere 16. A Szent Katalin templom egykori főbejárata fölötti festett címer (1555) 17. A XVII. század első felében használt nagypecsét címere 18. A Selmecbányái bányatársláda dísz bányászkalapácsának fején levő vésett címer (1650) 19. Az 1666-os évszámot viselő városi typarium címere 20. Az 1666. évi typariummal azonos kéz által vésett, a pajzs fölött rózsát mutató pecsétlő címere 21. A Selmecbányái Kopogtató épületén levő bányatársládai címer (1681) 22. A Miksa-féle bányarendtartás 1703-as kiadásának Selmecbánya-címere 23. A. Schmidt Selmecbányái dicsőségkapu tervén levő Selmecbánya-címer (1751) 24. Bélabánya Tagányi által „régi"-nek nevezett címere 25. A Miksa-féle bányarendtartás 1703-as kiadásának Bélabánya-címere 26. Az 1788-as typarium egyesített címere 27. Tagányi „régi" Selmecbánya-címere (1848-1868) 28. Tagányi „új" Selmecbánya-címere (egyesített 1868-1960) JEGYZETEK 1 Selmecbánya címere teljes történetének megírásán dolgozom, a jelenlegi munkám azonban összefoglaló jellegű, melynek csak a Selmecbányái címer fejlődési trendjének állomásait kívánom nyomon követni. A terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség a részletes leírásokra és a résztémák kimerítő tárgyalására. A teljes tanulmányt a részletes leírásokkal majd egy későbbi alkalommal szeretném közölni. 2 Knauz E: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I. Strigonii, 1874. 109-110. p. 3 Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971. 74. p. 4 Zsámboki László: Bányászat az Árpádok korában (896-1301). 35, 41. p. In: A magyar bányászat ezredéves története. I. köt. Budapest, 1997. 5MOLDL923. sz. 6 A rajzokat az eredeti források alapján magam készítettem, csak a heraldikai jelentőségű ábrázolásokra koncentrálva, ügyelve a részletekre. 7 A régebbi irodalom 1269-re datálja (Darvasy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Budapest, 1924. i. m. 18. p.), az újabban (Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. p. 94) az 1265-ös évszám szerepel. 8 Faller Jenő: Bányászati vonatkozású magyar városcímerek. Bányászati és Kohászati Lapok 75/1942. 483., 491. p. 9 Bertényi i. m. 98. p. 10 A pecsét pajzsának ábrázolásait legutóbb Gavallér Pál vitatta {Gavallér Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken. A miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei 28/1993. 111-118. p.), akinek vélekedése több ponton alapvetően különbözik a régebbi szerzők megállapításaitól, s álláspontjának jelentős részével magam sem értek egyet. Cikkének részletes kritikáját adtam nemrégiben megjelent írásomban. Szemán Attila: A legrégibb Selmecbányái pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól. A miskolci Hermán Ottó Múzeum Évkönyve 33/1996. 585-598. p. 11 Nyáry Albert, br: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886. 79. p, 12 Darvasy i. m. 17. p. 13 Faller i. m. 491. p. 14 Nóvák, Jozef: Slovenské mestské a obecné erby. B^atislava, 1972. p. 92. Nóvák eredeti szövege, melyet magam fordítottam, a következő: „Stítové znamenie na nom pozostáva z mestského múru zakonceného cimburiami, uprostred s vysokou vezou a bránou. Pozdl'z horného okraja stítu je na pravej strane vyrytá motyka, na l'avelj kopác. V dolnej tretine stítu sú umiestené dve banícke kladivká (na pecati vsak zretel'ne vidiet' iba jedno). Kruhopis na pecati znie S CIVIVM DE SCHEBNIT." 15 Gavallér i. m. 115. p. 23