Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

A vármegyék levéltáraiban a vonatkozó iratokat külön iktatókönyvekben tartották nyilván, és létesítményenkét külön csomagokat alakítottak ki. Egyegy csomaghoz tartozott: a vízikönyv (a helység, engedélyszám, vízfolyás, vízhasználat módja, tulajdonos neve, ingatlan adatai megjelölésével); az engedélyokirat; a jóváhagyott tervek egy példánya és a felülvizsgálati jegyzőkönyv.

72 A tervek összetételét a vízimunkálatok jellege határozta meg. A malmok esetében például a malomcsatornáról, a malomtóról, az eredeti vízfolyásról készültek helyszínrajzok, keresztszelvények. Külön dokumentáció rögzítette a duzzasztót és a zsilipet, valamint a malom épületét.

73 Az öntözési, lecsapolási tervekhez átnézetes és részletes helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, a vízkivételi, leeresztő művek részletrajzai, a csőátereszek részletrajzai és az öntöző és lecsapoló csatornákra vonatkozó rajzok tartoznak. A terviratok között műszaki leírást, vízműtani számításokat, valamint a szolgalmi és kisajátítási összeírásokat találunk. Ha a munkához vízitársulat vagy község adta a pénzt, a vízikönyvi csomagban helyezték el az előméretet és a költségvetést, a szükséges földmunka kimutatást is.

74 A vízikönyvi okirattárba tartozó valamennyi dokumentumon megtalálható a kultúrmérnöki hivatal és az engedélyező alispáni hivatal pecsétje. A vízikönyveken kívül az alispáni iratok közt helyezték el az engedélyezés során keletkezett levelezést és egyéb iratokat: hirdetményt a készülő munkákról, levelezést a kultúrmérnöki hivatallal, a kultúrmérnöki hivatal véleményét, a többi érdekelt nyilatkozatait és a véghatározatot (= vízjogi engedély).

75 Az erdészeti üzemtervek egy teljes példányát - a hozzá tartozó rajzos anyaggal együtt - 1902-től, a 125 000. számú belügyminiszteri rendelettel kiadott vármegyei ügyviteli szabályzat 235. pontja értelmében át kellett adni a vármegyei levéltárnak. Mivel az 1879. évi erdőtörvény értelmében kiadott 25 372/1900. BM

76 rendelet kötelezte a vármegyei törvényhatóságot az erdők védelmére, ezért rendkívül fontos volt, hogy az üzemtervek rendelkezésre álljanak. E tervekből 1902-tól négy példány készült: az erdőbirtokos (B), a kezelő erdőhivatal vagy gondnokság (K), a vármegyei levéltár (L), valamint az erdőfelügyelőség mint hatóság részére (H). Az üzemtervekhez tartoztak: a különféle célú erdőtérképek, a rendszeres gazdasági tervek, a területkimutatások, jegyzőkönyvek a bejárásokról, a gazdasági elvek megállapításáról, alispáni döntések és határozatok, erdőleírások és az üzem-átvizsgálási munkálatok. A19. század utolsó harmadában keletkezett tervek jelentős része az épülő vasutakra vonatkozott. Mint ismeretes, ezek zöme vállalkozási formában épült, és a munkához az engedélyt az illetékes minisztérium (Közmunka és Közlekedésügyi, 1889-től Közlekedésügyi) adta. A tervek készítésére, a műszaki felügyeletre a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium 40 003/1885. számú rendelete adott utasítást. Az engedély megadásához a vármegyei törvényhatóság képviselőivel közigazgatási bejárást végeztek, melyhez el kellett készíteni a vonal általános és részletes tervét. Az általános tervhez tartoztak: az általános átnézeti térkép (1: 75 000, 1 :144 000), a topográfiai térkép (1: 25 000, 1: 28 000, a vonalak rajzával), helyzeti rajz a nehéz szakaszokról (1:2880), az általános hosszszelvény, tájékoztató jelentés a pályáról és az általános költségvetés. A részletes terv részei: a helyszínrajz (1:2880, az építmények alaprajzával), a részletes hossz-szelvény (hosszúság: 1:2880, magasság 1:288), a pályatest szabvány szelvénye, a hidak terve, vízműtani számítások, továbbá a részletes költségvetés.

78 9