Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 4. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: II. rész / 2–10. o.

ban megtaláljuk - többek között - Hild Károly,

48 Hauszmann Sándor,

49 Peringer Mátyás,

50 Farnek József

51 rajzait. Az engedélyezési eljáráshoz az építtetők a fővárosban is csak a legfontosabb dokumentumokat nyújtották be: a) a helyszínrajzot, mely a létesítmény közvetlen vagy tágabb környékét, vagy mindkettőt ábrázolta; b) az épületek alaprajzait (földszint, emeletek, pince); c) a keresztmetszetet, mely az egész épületet vagy bővítés esetén az új részt magában foglalta. A tervek anyaga általában vászonpausz volt, melyen a rajzokat színezett formában készítették. A kisebb átalakításoknál találkozunk gyengébb minőségű pausz és papír tervekkel is. A fénymásolás a századfordulóig a fővárosban nem vált általánossá.

52 Ajóváhagyott tervek mellett a következő iratok találhatók: a) Engedély (határozat formájában és a felzeten). Az engedélyt a városi tanács vonatkozó ügyosztálya adta ki, az alpolgármester írta alá, irattárba helyezés előtt szignálta a mérnöki hivatal. A határozatban az engedélyező hivatkozott a középítészeti bizottmány véleményére, nagyobb épületek esetében a Fővárosi Közmunkák Tanácsára is.

53 b) Statisztikai jelentés. A KSH számára készült az új létesítményről vagy átalakításról és a mérnöki hivatal állította össze.

54 Ha városi épületről volt szó, akkor a munka végrehajtásához a városi tanács mint építtető is megőrzött a tervekből, rendszerint teljes példányt.

55 Mint más városok esetében is láttuk, a középületeknél a mérnöki hivatalnak voltak kivitelezési teendői. így a tervtárak egy része is a munka végrehajtására vonatkozó dokumentumokat foglalja magában, bár igen töredékesen (pl. építési naplókat, számadásokat, felülvizsgálati iratokat stb.) Jelentősek a Fővárosi Mérnöki Hivatal földmérési szakosztályának városrendezési tervei és térképei. Külön kuriózumnak tekinthetők az 1868-1877 közt, a háromszögeléskor készített üvegszelvények, melyek Pest, Buda, Óbuda városokról, ill. városrészekről egyaránt megtalálhatók, és megemlíthetünk egy sor szabályozási tervet is, melyek készítése Varásdy Lipót, Marék János, Halácsy Sándor nevéhez fűződik. A háromszögelést követően a pesti oldalon 1890-ben, a budain - Óbudával együtt - 1880-ban volt a következő felmérés, 1908-ban pedig a főváros új, 1: 5000 méretarányú térképe készült el.

56 Mivel a mérnöki hivatal nyilvántartási feladatokat is ellátott, rendkívül fontosak voltak különféle jegyzékei és kimutatásai, melyek egy része a szélesebb érdeklődésre való tekintettel nyomtatásban is megjelent.

57 1911-től, a mérnöki hivatal megszűnésétől az engedélyezési tervek egy példányát a városi tanács illetékes osztálya őrizte meg, mely a már levéltáraknál tapasztalt rendszerhez hasonlóan három helyen fordult elő: az iratok között, az ún. tanácsi/polgármesteri tervtárban vagy külön gyűjteményben. A fentiek értelmében a tanácsi/polgármesteri tervtár dokumentumai töredékesek, és nem is bírnak jelentős forrásértékkel. Ide kerültek - már keletkezésüket követően a meg nem valósult tervek, a különféle pallér- és részlettervek, melyeket főként nagy alakjuk miatt kezeltek már kezdetben is külön. E tervtár három állagból épül fel: tervek; helyszínrajzok; fővárosi ingatlanleltár. Az első állagban városrendezési terveket, épületterveket és 1948—49-ben kiállítási célra készült statisztikai tablókat találunk. A rendezési tervekből az első 1892-ben keletkezett, nagyobb részük azonban 1945 utáni és az újjáépítésre vonatkozik. Városrendezés szempontjából kiemelt területnek 4