Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - HÍREK - Major Zoltán László: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok / 73–75. o.

A levéltári napok zárórendezvényére május 9-én került sor Hajdúböszörményben a Sillye Gábor Művelődési Központ Közösségi Házban. Az első előadás címe „Hajdúböszörmény a Révai Lexikonban". Előadója Radics Kálmán, a HajdúBihar Megyei Levéltár igazgatója volt. Elmondta, hogy a régi Révai Lexikon mindössze 61 sor terjedelemben írt Hajdúböszörmény városáról, az új terjedelme 1 ívnyi lesz. A címszótanulmány a település 20. századi történetét öleli fel. Összefoglalja a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet jellegzetességeit. Megemlítette, hogy a munkában a népszámlálási, valamint az 1948 előtti és utáni adatsorokat használta. Szólt a város nevezetességeiről, sajtóról, címerről, nevezetesebb személyekről, művészekről, településszerkezetről. Az utolsó előadó Mónus Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának igazgatója volt. Előadásának címe „A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században". Röviden szólt az első világháború után kialakult átalakulásokról, a jelentősebb változásokat azonban az 1945. évi földreformra vezette vissza. Rámutatott a város sajátos birtokszerkezetére, elemezte az 1945-1953. évi tsz-szervezés és tagosítás problémáit. Előadásában foglalkozott a tsz-szervezés 1960-61. évi szakaszával és annak következményeivel is. Végül az 1990. évi fordulat hatását, a kárpótlás, a vagyonnevesítés, a licitálás kérdéseit taglalta. Összességében elmondhatjuk, hogy tartalmas rendezvényeknek lehettünk hallgatói az idei levéltári napokon. Major Zoltán László Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter 1997. július 1jei hatállyal pályázat útján dr. Gecsényi Lajost, a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatóját bízta meg öt év időtartamra a Magyar Országos Levéltár főigazgatói teendőinek ellátásával. Gecsényi Lajos 1942-ben született a Pest megyei Tápiósüly községben. Egyetemi tanulmányait 1960-1965 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-(könyvtáros)-levéltáros szakon végezte. Szakdolgozatát a hegyaljai mezővárosok 16. századi fejlődésének kérdéseiről készítette. 1965-1974 között a Párttörténeti Intézet Archívumában volt levéltáros, ahol a két világháború közötti igazságügyi és miniszteriális iratok referenseként, majd a területi pártarchívumok vezető instruktoraként dolgozott. 1974 márciusától 1987 februárjáig az akkori Győr-Moson-Sopron Megye 1. sz. Levéltárának (Győr) igazgatójaként működött. Ezután 1994 júniusáig a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetését látta el, majd hazatérvén ismét a Győr-MosonSopron Megye Győri Levéltárának igazgatói tisztét töltötte be. 1985 és 1992 között a Levéltári Szemle főszerkesztője, 1984-1986 között minisztériumi szakfelügyelő volt. Huzamos ideje megbízott előadó az ELTE segédtudományok tanszékén. Kandidátusi disszertációját 1994ben védte meg a koraújkori kereskedelemtörténet témaköréből. 1994-től tagja az MTA Történettudományi Bizottságának, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának. Rovatvezetője a Történelmi Szemle szerkesztőségének és alapító tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, továbbá a Pauler Gyula Díj Kuratóriumának elnöke. Tanulmányai, recenziói számos szakfolyóiratban és önálló tanulmánykötetben jelentek meg. Munkásságának elismeréseként Szabó Ervin Díjban, valamint az Osztrák Köztársaság Becsületrendje ezüst fokozatában részesült. 75