Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: A Maribori Nemzetközi Levéltártudományi Intézet XII. konferenciája és tapasztalatai / 43–48. o.

azért gond, mivel az átmeneti irattárak egy része a minimális követelményeknek sem felel meg, hanem azért is, mivel az iratanyagok az ország különböző pontjairól vándorolnak átmeneti helyükre, majd maradandó értékű részük vissza az illetékes közlevéltárba. Ma már nem ritka eset, hogy az oszág egyik felében keletkeztetett iratanyagot átmenetileg vagy véglegesen az ország másik felében őrizzenek és viszont. Fenti ismertetések, ül. a szakirodalom leírásai alapján nem kétséges, hogy a gyakori hőmérséklet- és páratartalomváltozás - mely általában a magas értékek irányába mozdul el - milyen mértékben teszi penészgomba-fertőzötté az iratanyagot. Az önkormányzati levéltárak egy részében működtetett átmeneti bérirattárak esetében legalább a levéltári-levéltárosi szakmai felügyelet biztosított, de mára már a legkülönbözőbb épületek alig-alig alkalmas klimatikus viszonyai közt is őriznek vállalkozói alapon iratokat. Elgondolkodtató, hogy míg a levéltárba bekerült iratanyag védelme érdekében sokszor költséges eljárásokat alkalmazunk, a levéltárba kerülés előtt alig van lehetőség a szakmai minimumok érvényesítésére. Különösen ellenőrizetlenül történik az iratanyagok szállítása, hisz a levéltáros mindenhol nem lehet jelen. Könnyen átlátható, hogy a szállítások, az iratanyag különböző, váltakozó klimatikus és egyéb feltételek közti tárolása valószínűvé teszi, hogy már véglevéltári átvétele előtt valamilyen szinten fertőzött legyen. Sajnos, a látható penész — melyet a rendezéskor az iratok tárolóeszközéül adott új dobozok olykor Jótékonyan" eltakarnak - megállapításán, az ilyen anyagok elkülönítésén kívül igazán jó megoldás nem kínálkozik. Rendszeres, véglevéltárban történő elhelyezés előtti műszeres porvizsgálat, penészgomba-vizsgálat, annak költségkihatása miatt elképzelhetetlen. A kémiai fertőtlenítőszerek, így a leginkább használt etilén-oxid sem pusztítják el teljes körben a gombákat és nem zárható ki teljesen a visszafertőzés veszélye.

9 Ugyanakkor például az etilén-oxid rákkeltő hatású hatóanyaga az iratanyagon még hoszszú ideig aktív marad, ezáltal olyan helyzet alakulhat ki, mintha az ördögöt Belzebubbal akarnánk elűzni.

10 S bár ily módon szinte lehetelen az iratanyag fertőzöttségi szintjének megállapítása, fertőtlenítése, mégis a maradandó érték megmentése érdekében a láthatóan fertőzött iratok kivételével véglevéltári átvétele nem tagadható meg. Az „ATLANTI" megjelent számai a Magyar Országos Levéltár központi könyvtárában megtalálhatóak. Haraszti Viktor JEGYZETEK 1 V. ö.: A Csongrád Megyei Levéltár mikológiái vizsgálata és annak munkahigiénés vonatkozásai. Levéltári Szemle 1996/2. 29-34. 2 Jozef Hanus: Health problems - a subject of archivál legislation? ATLANTI 7., 11-17., Jozef Marsál: Mikroorganismen in Archíven. ATLANTI 6., 81-84. 3 Elisabeth Ernst: Technische Fragen und Gesundheitsproblematik in der Gesetzgebung am Beispiel des Steiermárkisches Landesarchivs. ATLANTI 7., 43-48.; Ingrid Hódi: Das-ZehnPunkte-Hygienepaket des Steiermárkisches Landesarchivs. ATLANTI 6., 60-68. 4 Karl-Ernst Lupprian: Gesundheitsgefahrdung des Archivpersonals durch Schimmelpilze. ATLANTI 6., 60-68. 5 Angéla Vogel - Wolfgang Hans Stein: Sick building syndrom in Archiven und Bibliotheken. Der Archivar 1994/2., 289-298., Dávid Thomas: Architectural Design and Technical Equipment for the Physical Protection and Conservation of Documents. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 39, 1986. 233-251. 6 Empfehlungen für Vorsorgemassnahmen gegen Schimmelpilz-Kontamination in Archiven (Zusammengestellt von Hans Péter Neuheuser und Martin Schata). Der Archivar 47., 1994/1., 126-127. 47