Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: A Maribori Nemzetközi Levéltártudományi Intézet XII. konferenciája és tapasztalatai / 43–48. o.

biológiai vizsgálatokat.

1 Hasonló vizsgálatokról számoltak be a konferencián szlovák

2

, osztrák

3 és német

4 részről. A vizsgálatok a levéltári dokumentumokban mindenhol penészgombák népes családját mutatták ki, eltérés elsősorban egyes gombafajtákban, ill. koncentráltságukban tapasztalható. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a levéltári anyaggal kapcsolatba kerülő dolgozók, kutatók fokozottabb veszélynek vannak kitéve, amely többféle egészségkárosodást okozhat. A levéltári munkatársak gombaérzékenységére vonatkozó allergológai vizsgálatok olykor egészen meglepő eredményt is hoztak, Észak-Rajna-Vesztfáliában a 20 véletlenszerűen kiválasztott megvizsgált személy közül tizenötnél volt kimutatható a penészgomba-érzékenység. A problémát Lupprian szerint megfelelő komolysággal, de nem eltúlozva kell kezelni, hiszen mikroszkopikus gombák bármely irodai légtérben, sőt otthon és a szabadban is előfordulnak. A mikroszkopikus gombák az egyik fontos tényezői az épületek anyagaiból, a belső terekből (irodákból, raktárakból, nyilvános terekből), az ott használt eszközökből származó, a munkafeltételekből eredő és a szervezetre ható káros anyagoknak, az abból eredő hatásoknak, melyek összességét a szakirodalom „sick building syndrom"-nak nevezi. Következményeinek elemzésére és a megelőzés lehetőségéről már levéltári megközelítésből is történtek kísérletek.

5 A témában publikáló szerzők mindegyikének közös gondolata a mikroorganizmusok okozta egészségkárosodást megelőző intézkedések szükségessége, mivel ezek hiánya esetén a penészgombák mind a bőrön, mind belégzés útján tovább károsíthatják a levéltári anyaggal kapcsolatba kerülők egészségét. Németországban az Archivberatungsstelle Rheinland a penészgomba-fertőzések megelőzésére kidolgozott egy 16 pontos ajánlást,

6 Ausztriában a Steiermárkisches Landesarchiv, Graz állított össze tíz pontból álló egészségügyi csomagot, melyet azóta már több levéltár sikerrel alkalmaz.

7 Az 1990ben bevezetett program a következő pontokat tartalmazza: 1. Kéz fertőtlenítés, amely egyaránt vonatkozik a levéltári dolgozókra és a kutatókra. A kézmosáshoz minden mosdóban folyékony, alkoholtartalmú fertőtlenítő biztosítandó. 2. Papírtörülköző. Az egyszer használatos papírtörülköző kiküszöböli a fertőzés továbbadásának lehetőségét. 3. Száj- és orrmaszk használata csökkenti a belélegzés okozta fertőzést. A maszkokat 8 órai használat után cserélni kell. A fokozott veszélynek kitett restaurátorműhelyben dolgozóknak speciális védőmaszk jár. 4. Munkaruha vielése kötelező. Munkaruhával az étkezés céljára szolgáló helyiségekbe belépni, ott tartózkodni nem szabad, a szekrényekben ugyancsak elkülönítve kell tárolni az utcai váltóruhától. Havonta egy alkalommal minden munkaruházatot a levéltár költségén kimosatnak, fertőtlenítenek. 5. Kézvédelem. Klinikailag tesztelt kézvédő krém használatát szorgalmazzák, amely órákon át megvédi a bőrt a szennyeződésektől. 6. Padló- és helyiségfertőtlenítés rendszeressé tétele, különös tekintettel a spórahordozóként számon tartott por eltávolítására. A padozat tisztításakor fertőtlenítőszert kell használni, a felmosóeszköz gyakorta cserélendő. (A grazi Egészségügyi Intézet által végzett vizsgálat szerint egyhavi rendszeres helyiségfertőtlenítés után a korábban mért 24 penészgombakolónia helyett csupán 1 volt kimutatható!) 7. Fertőtlenítőspray használata a munkaasztaloknál az érzékeny, allergiás, ill. egyéb betegségben szenvedő munkatársak részére biztosítandó. 45