Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 1. szám - DOKUMENTUM - Varga László: Andropov jelenti: a Szovjetunió budapesti nagykövetének tárgyalásai vezető magyar politikusokkal 1956. április 18. és szeptember 3. között / 9–31. o.

Jelenleg - folytatta Gerő elvtárs - Magyarországon elég erőteljes az ellen­séges befolyás, amelynek korántsem az a célja, hogy valamiféle részkérdést megoldjon, például, hogy leváltsa az MDP vezetőségét, hanem valójában a kapitalizmus restaurálása. Ez az áramlat, amely az országon belüli ellen­séges elemekből áll, és amelyet nyugati imperialista körök támogatnak, je­lentős mértékben támaszkodik az MDP-n belüli és azon kívüli ellenzéki ér­zelmű emberekre is. Utóbbiak között sok becsületes elvtárs is van, akik, sajnos nem értik teljes egészében a politikai helyzet élességét és bonyolultságát. Az ellenség taktikai megfontolásból ma még nem mondhatja ki nyíltan valódi célját, miután a kapi­talizmus restaurálása Magyarországon a jelenlegi körülmények között nem lenne népszerű a nép, és még kevésbé a párttagok körében. Mindezekre tekintettel két közeli célt állítottak maguk elé: leváltani az MDP jelenlegi vezetését (egyszerre vagy részenként), és leválasztani vagy legalábbis eltávolítani Magyarországot a Szovjetuniótól. Ezzel kapcsolatban Gerő elvtárs felhívta a figyelmemet egy július 3-i rádiókommentárra. A Togliatti elvárs interjújának szentelt kommentár elég nyíltan helyeselte azt a tényt, hogy az olasz kommunisták vezetője vitába szállt az SZKP-val a szocializmus építésének fontos kérdéseiben. A kommentárban el­hangzott az is, hogy kár volt Magyarországon az SZKP XX. kongresszusáig „a szovjet társadalmi és gazdasági módszereket" másolni és „erre sokszor rá is fizetünk". Beszéde végén a kommentátor kétértelműén kijelentette, hogy a kom­munista pártok „független nemzeti politikát" folytatva nagyobb sikerrel harcol­hatnak a szocializmusért. Gerő elvtárs megmutatta nekem a MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztályán készült azon tájékoztatót is, amely a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Bizottságának két tagja, Gosztonyi és Kelen, valamint a Petőfi Kör elnöke, Tánczos Gábor közti megbeszélésről készült A tájékoztatóból kitűnik, hogy Gosztonyi és Kelen megpróbálták bebizonyítani Tánczosnak, hogy jelenleg, lényegében véve a Petőfi Kör az a hely, ahol az ellen­séges elemek büntetlenül felléphetnek a párt politikájával szemben. Erre Tán­czos egy „nemzeti kommunista mozgalom" kibontakozásának szükségességéről kezdett beszélni, arról, hogy olyan politikát kell folytatni, amely során a ma­gyarok maguk döntenek minden kérdésben, nem pedig szovjet beavatkozás ha­tására. A jugoszlávok, tette hozzá Tánczos, úgy tekintenek a Szovjetunióra, mint egy „roskatag nagybácsira". Tánczos azt is mondta, hogy „Nagy Imre hibája az, hogy helyes platformról kiindulva, nem támaszkodik a népre". Gerő elvtárs véleménye szerint a magyar reakció azért is szemtelenedéit el, mert bizonyos erkölcsi támogatást kap a jugoszláv sajtótól. A Borba és a Politika című jugoszláv lapok, valamint a Növi Sad-i rádióállomás a napokban többször is rosszindulatúan kommentálta az MDP KV június 30-i határozatát, és több, a magyarországi ellenzéket támogató hírt közölt. Július 5-én, mondta Gerő elvtárs, a PB felhatalmazására, Hegedűs elvtárs beszélt erről a kérdésről a jugoszláv követtel, de az azt mondta, hogy ezek a cikkek nem jelentenek töb­bet, mint egyes jugoszláv újságírók véleményét. Ugyanakkor, tette hozzá Gerő elvtárs, a jugoszláv sajtó és rádió számtalan ilyen megnyilvánulása alapján fel­vetődik az a gondolat, hogy ez nem lehet véletlen. Gerő elvtárs azt mondta, tu­domásuk szerint a jugoszláv félnek megvan a maga ügynöksége Magyar­országon, amely kapcsolatban áll a magyar értelmiség reakciós részével, onnan kapja a tájékozatást arról, hogyan áll a helyzet az MDP-ben. Mindez, zárta szavait Gerő elvtárs, nem lenne különösebben veszélyes, ha a MDP KV-n belül meglenne a szükséges egység. Sajnos ez az egység nincs meg, és ez nagyon negatívan hat az ellenséges elemekkel és az ellenzékkel folytatott harcra. Gerő elvtárs véleménye szerint az, hogy az MDP KV egyhangúlag fogadta el a június 30-i határozatot, annak köszönhető, hogy a PB bizonyos erkölcsi nyo­20

Next

/
Thumbnails
Contents