Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: I. rész / 3–13. o.

vonatkozó részét különválasztották, és - mint ez általános gyakorlat volt - itt előfordulnak 1950 után keletkezett tervek is.

32 A mérnöki hivatal eredeti tervtárának nagy részét engedélyezési dokumentum alkotja. Az egyes házak terveit zömmel magántervezők készítették, a városi középületeknél a mérnöki hivatal (pl. a megyei levéltárban a Petőfi utcai felső kereskedelmi iskola),

33 egyéb speciális létesítményeknél pedig a tulajdonos által megbízott, speciális ismeretekkel rendelkező személyek (pl. a városi levéltárban a Déli vasút állomása).

34 Az általános eljárás szerint 1929-ig először az építtető fordult kérelmével a városi tanácshoz, és két példányban benyújtotta a tervező és a felelős kivitelező által aláírt terveket. A kérelmet a városi tanács középítészeti szakosztálya és törvényhatósági bizottsága bírálta el, és a döntésről jegyzőkönyv készült. Ezt követően született meg az építési engedély. 1930-ig a dokumentációt külön nem kapta meg a mérnöki hivatal, hiszen főnöke az ügy előadója volt a középítészeti szakosztályon, és itt fejtette ki a műszaki érveket. Az engedély (végzés, véghatározat) felszólította az építtetőt, hogy a munka megkezdését jelentse be a mérnöki és a rendőrkapitányi hivatalnál. A mérnöki hivatal jelölje ki az utca vonalát, a padló, a küszöb magassági adatait. Afomérnök és a rendőrkapitány ellenőrizzék az építési szabályok betartását. A végzés ellen a szomszédok 15 napon belül fellebbezhettek, ha azonban ez nem történt meg, megkezdődhetett a munka. Befejezés után az épületet a tiszti főorvos, a rendőrkapitány és végül a mérnöki hivatal vizsgálta felül, majd a tervek egy példányának visszatartása mellett jelentette a városi tanácsnak az eredményeket.

35 1930-tól, amikor a városi tanács már nem működött, a polgármesteri hivatal mint első fokú építési hatóság a terveket megküldte véleményezésre a mérnöki hivatalnak, és így az engedélyezési eljárás elhúzódott.

36 A Székesfehérvári Mérnöki Hivatalban található tervrajzok papíron, pauszon készültek, színes vagy színtelen tusrajz, fénymásolat, litográfia formájában, eredeti rajzokat itt is legfeljebb csak a törvényhatósági (= városi) épületeknél találunk. A hivatal Székesfehérvárott is fontos szerepet kapott a város rendezésében, a telkek szabályozásában (pl. Sóstó környékén, Oncsatelepen, a pályaudvarnál stb.)

37 A városi tanács, majd 1930-tól a polgármesteri hivatal iratai között igen sok, az eredeti regisztratúrától el nem választott tervrajz és tervirat található. Itt őrzik azon építési tervek egy-egy pédányát, melyekhez a tulajdonosok az engedélyt csak fellebbezés után kapták meg. A tanácstól, illetve a polgármesteri hivataltól a közigazgatási bizottsághoz lehetett fellebbezni, mivel Székesfehérvárott - a kisebb városokhoz hasonlóan - nem volt másodfokú műszaki szerv.

38 Ha törvényhatósági épületről volt szó, a tervek egy példányát mint építtetőnél, a városi tanácsnál is elhelyezték, és rendszerint ide kerültek a munka vállalatba adásával, felülvizsgálatával kapcsolatos iratok is olyan meggondolásból, hogy a munkák anyagi fedezetét a törvényhatósági bizottság biztosította. A városi létesítményekre példa a Havranek utcai lakótelep, a János futási major (1938), a Horthy Miklós Kultúrház (1941), valamint a városi Árvaház és Aggmenház építkezése és dokumentációja, bár egyik anyag sem tekinthető teljesnek. A lakótelep engedélyezési dokumentumai megtalálhatók, melyekhez a terveket - mint jeleztük - a mérnöki hivatal készítette (területrendezés, helyszínrajzok, alaprajzok, metszetek, főhomlokzat, oldalhomlokzat stb.).

39 A major építésével kapcsolatban ugyanakkor a vállalati iratok (árajánlat, költségvetés, levelezés a vállalkozóval), valalmint a felülvizsgálatra, leszámo11