Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 3. szám - Dóka Klára: Terviratok és tervrajzok a törvényhatóságok levéltáraiban, 1870–1949: I. rész / 3–13. o.

keletkezett, de a mérnöki hivatal provenienciájába tartozók között is vannak fontos dokumentumok. Ilyenek például Halácsy Sándor háromszögelése 1879ből, Teifenthaler József 1886-ban készült, 38 szelvényből álló belterület-térképe, vagy Jakabffy Lajos századforduló után öszeállított határtérképei.

21 A városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal tervtára Szeged levéltárában két részbó'l áll. A korábban kialakított gyűjtemény - Oltvai Ferenc elnevezése szerint - „Szeged Városi Építési Tervtár",

22 a másik pedig „Szeged város építési iratainak és terveinek gyűjteménye". A városi tervtár, melyben a tanács provenienciájába tartozó nagyalakú terveket már 1880 óta külön kezelték, folyamatosan gyarapodott az átépítések, renoválások, bővítések, végül az épületek államosítása során, részben a tanácsnál, részben eredetileg a mérnöki hivatalnál ó'rzött dokumentumokkal. Utóbbiak elsősorban az 1929 utáni évekből származnak. A gyűjtemény épületterveket, tervpályázatokat, külön kezelt helyszínrajzokat, valamint út- és csatornaterveket tartalmaz. A másik különgyűjteményt levéltári rendezés során hozták létre olyan meggondolásból, hogy a város újjáépítésétől kezdve az egyes munkálatokra vonatkozó iratok könnyen hozzáférhetők legyenek. A korábbiakban mondottak szerint 1929-ig itt találhatók a tervek engedélyezett példányai és az eljárás során keletkezett tanácsi dokumentumok. Az árvíz utáni években egyszerűsítették az engedélyezési eljárást, hogy a károsultak mielőbb hozzákezdhessenek a házak helyreállításához. 18791880-ban egyszerű bejelentés után meg lehetett kezdeni az építkezést.

23 A későbbiek során az új építési szabályok értelmében kellett eljárni, és a munka megkezdéséhez, majd a használatbavételhez is a hatóság engedélyére volt szükség. A rendelkezés vonatkozott a kisebb-nagyobb átalakításokra is, ha az építtető az új részt más rendeltetéssel kívánta használni. Az eljárás a századfordulón több lépcsőből állt. Első lépésként a tulajdonos kérelmet adott be a városi tanácshoz a munkával kapcsolatban, melyhez két példányban csatolta a terveket. A tanács az anyagot átadta a mérnöki hivatalnak, mely a helyszíni bejárás után véleményt mondott. Ha ez pozitív volt, állást foglalt az építési bizottság is, majd a városi tanács megadta az engedélyt. Ezt hatálybalépés előtt felterjesztette a középítészeti tanácshoz, majd egyetértés esetén a tulajdonos megkapta a véghatározatot. Ha a munka elkészült, az építtető kérte a lakhatási, illetve a használatbavételi engedélyt, melynek kiadását a kerületi orvos, az építési felügyelő, a rendőrbiztos helyszíni bejárása előzött meg a mérnöki hivatal szervezésében.

24 A hivatal a terveket visszaküldte a városi tanácsnak, mely azokat egy példányban a tulajdonosnak adta ki, a másik példány pedig irattárba került. 1930-tól az eljárás leegyszerűsödött, a tanács megszűntével befejezte a működését az építési bizottság és a középítészeti tanács is, a terveket az eljárás befejezése után - mint jeleztük - a mérnöki hivatal irattározta.

25 A középületek közül az egyik jellemző dokumentáció az egykori Oroszlán-Bajza-Nádor utca által határolt területen emelt bérházra vonatkozik. A tanácsi iratokban megtalálhatók az engedélyezéssel kapcsolatos iratok, a városi tanács és a mérnöki hivatal levelezése a kivitelezésről: utasítás az építési feltételek kidolgozására, a versenytárgyalás elrendelése, a használatbavétel és a helyiségek elosztásának ügye. A rajzos anyagból viszont csak néhány pauszt őriznek.

26 A másik tervtári állagban, az ún. Szeged Városi Építési Tervtárban ezzel szemben erről az épületről az 1927-1928 közti időszakból gyakorlatilag csak tervrajzok találhatók, a következő bontásban: 9