Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: "Egy nép kiáltott. Aztán csend lett". Székesfehérvár, 1996 / 60–62. o.

Az 56-os eseményeket taglaló, nagy lélegzetvételű tanulmányt két kisebb bevezető szintézis előzi meg: Csurgai Horváth József „Székesfehérvár az 50-es évek első felében" c. alatt publikált rövid, de átfogó ismertetést közöl a pro­letárdiktatúra helyi megszilárdulásáról. A kommunista államigazgatási, poli­tikai és erőszakszervezetek kiépítése nagymértékben visszavetette Szé­kesfehérvár gazdasági és társadalmi fejlődését. Az akkor mereven alkalma­zott „bűnös város" kategóriába került a Fejér megyei székhely is, bár ezt a státusát megtarthatta, de visszaminősítették járási jogú várossá. A politikai és adminisztratív intézkedések egész sorozatával sikerült a nagy múltú város fejlődését megbénítani. Csurgai főleg egykori államigazgatási források segít­ségével a korszak politikai és gazdasági túlkapásait, torzulásait árnyaltan és differenciáltan mutatja be. így képet kaphatunk az egykori társadalmi réte­gek elleni intézkedésekről, kuláklistákról, közellátási perekről, internálások­ról, házállamosításokról és utcanévváltozásokról. Szorosan ehhez a fejezet­hez tartozik Farkas Gábor „Politikai koncepciós per Székesfehérváron a for­radalom előtt" c. alatt közölt tanulmánya, mely az egykori levéltárigazgató, Jenéi Károly több évig tartó meghurcoltatását ismerteti. A tanulmány objektív, tényszerű közlése mellett azért is példaértékű, mert a koncepciós perekre jellemző összes politikai és jogi módszert ismerteti, szinte a legapróbb rész­letekig. S talán példaértékű azért is, mert tudjuk, hogy még a 80-as években is zajlottak hasonló eljárások, még ha más minőségben is. Mindenesetre mindkét előtanulmány nagyszerűen felvázolta azokat a politikai, társadalmi és gazdasági életben végbement strukturális változásokat, erőszakos úton végighajszolt torzításokat, melyek egyenes kövekezményei voltak (országosan is) a helyi forradalmi események kitörésének. „A 1956-os forradalom Székesfehérvárott" címmel közzétett nagyívű tanul­mány a szerkesztő, Csurgai Horváth József nevéhez fűződik. A helyi forradal­mi események változásait, kiteljesedését szinte óráról órára nyomon kíséri a szerző, sokszor a kronológiát követve. A szintézis öt alfejezetre osztva dolgoz­ta fel nagy alapossággal a Székesfehérvárott lezajlott forradalmi változá­sokat: Népmozgalmak, Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok, For­radalmi sajtó és rádió, A forradalom fegyveres szervezetei és az intervenció, és végül A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja. Már ebből a felsorolásból is kitűnhet, hogy a szerző teljességre törekedett, s alátámaszthatja ezt a megállapítást, ha áttekintjük a szintézis alapjául szolgáló sokrétű forrásanyagot. Az államigazgatási szervek iratain kívül a Fejér Megyei Bíróság és Ügyészség büntetőeljárásokat lefolytató dokumentu­mai, a helyi sajtó és más bibliográfiai források szolgálnak az értekezés tény­anyagául. Külön érdeme a tanulmánykötetnek, hogy a Székesfehérvárott le­zajlott forradalmi történések és az országos események között szoros pár­huzamot von a szerző. S ebben a törvényszerű kölcsönhatásban olyan, talán egyedi vonásokat is felfedezhetünk, mint a forradalom kitörésének első napja. Ugyanis, mivel Székesfehérvárott akkor az Állami Tanítóképzőn kívül nem volt jelentősebb felsőoktatási intézmény, így a diáktüntetések s egyben a for­radalmi követelések is egy helyi középiskolában, a Hunyadi Mátyás Köz­gazdasági Technikumban kezdődtek el. A tömegek mozgalma természetesen már az első napon kiszélesedett, olyannyira, hogy a következő nap, október 24-én sor került a székesfehérvári forradalom egyik legtragikusabb esemé­nyére is: az ÁVH-sok és a szovjet csapatok által provokált sortűzre, melynek több fiatal áldozata is volt. A tanulmány jól érzékelteti, hogy az események után nem uralkodott el az anarchia. Inkább ösztönzést adott arra, hogy a tömegek: diákok, munkások és értelmiségiek saját maguk vegyék kezükbe sorsuk irányítását. A további, már cím szerint is ismertetett alfejezetekben a 61

Next

/
Thumbnails
Contents