Levéltári Szemle, 47. (1997)

Levéltári Szemle, 47. (1997) 2. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1993–1994-es évfolyamai / 48–53. o.

címerkészítés problematikája a rendszerváltás nyomán került ismét napirendre (3/1994). Szót emelt a pecsétanyag megőrzése és korszerű konzerválásának ügyében is (4/1994). Ana Cristina Halachias felvetette a havasalföldi és moldvai dokumentumokban használt középkori latin nyelv terminológiájának problémáit (2/1993). Ion Vitán közleményében arra törekedett, hogy érthetőbbé tegye a XVI-XIX. századi román dokumentumok ornamentikájának és miniatúráinak mondanivalóját (4/1993). A könyvtártudomány területéről választotta tanulmányának tárgyát Alexandru Lupu, aki újabb adatokat ismertetett a középkorból és az újkor kezdetéről származó görögkeleti román nyomtatványok történetéből (1/1994). G. A. Vidi§ ismertetése azokról a brailai állami levéltárban található bibliofil példányokról szól, amelyek egykoron Bogdán Petriceicu Hasdeu filológus és történész birtokában voltak (2/1993). A levéltártörténet köréből olvasható Gernot Nussbácher tanulmánya Brassó város levéltárának a XVIII. század végi, illetve a XIX. század eleji működéséről, amely két részben jelent meg (1/1993, 1/1994). Több cikk levéltárosoknak állít emléket. így pl. megemlékeztek Constantin Nicolescu Plopsorról, az egykori krajovai levéltárigazgatóról, P. G. Samarianról, valamint Gheorghe I. Bráteanuról (1, 4/1993). A szorosan vett levéltári szakterületre vezet — többek között — Gabriela Hurmuzache ismertetése, amelyben taglalja a levéltári anyagban történő kutatás feltételeit (1/1994). Itt jegyezzük meg, hogy az időközben hatályba lépett román levéltári törvény rendelkezései új helyzetet teremtenek. Szintén metodikai kérdésekben foglal állást Mihai Cerghedean „Néhány megjegyzés a helyi közigazgatási intézmények levéltári fondjainak létrehozásáról és meghatározásáról" c. cikkében (2/1993). Hasonló kérdéseket boncolgat Nieolae Chipurici egyes iskolai levéltári anyagokkal kapcsolatban (4/1994). Dan^Antoq javaslatokat fogalmaz meg az egyes fondok nyilvántartási lapjainak az Állami Levéltár követelményeivel való összhangba hozására (3/1994). Az elmúlt évtizedekben sűrűn végrehajtott átszervezések nyomán égető kérdések keletkeztek. Tovább súlyosbította a helyzetet az 1989. decemberi rendszerváltás, a gazdasági és az államéletben bekövetkezett alapvető átrétegződés. A folyóirat is igyekezett lépést tartani az új követelményekkel rámutatva a világszínvonal irányába való felzárkózás szükségességére. Dan Antoq hozzászólt a technikai normák modernizálásának kérdéséhez, míg Tiberiu Tánase és Rodica Samoilá előterjesztették elképzeléseiket egy korszerű levéltári rendszer lehetséges megvalósításáról (4/1994). A dokumetumok értékelése új módszereket igényel. Mihai Apán nagyváradi levéltáros e kérdést az egykori néptanácsok irathagyatékának kapcsán veti fel (4/1994). Ugyanabban a számban Teodor Mateescu az írott dokumentumok és az elbeszélő források értékviszonyát világítja meg közelebbről. A dokumentumok restaurálásának kérdését a vizsgált időszakban egyedül Florea Oprea vetette fel (4/1994). A könyvismertetésnek szentelt rovatban 22 műről találunk hosszabbrövidebb beszámolót. Figyelemre méltó Natali Trandafirescu görög paleográfiát ismertető cikke, amely a román fővárosban 1993-ban látott napvilágot (3/1993). Egy tartalmas kötetben közölték, illetve újra közöltek máramarosi diplomákat (2/1994). Rovatot szenteltek több belföldi és külföldi folyóiratnak, amelyek között találjuk a Levéltári Szemlét is (4/1993). Elég tág teret biztosítottak a levéltári szempontból érdeklődésre számot tartó tudományos rendezvényeknek is. Beszámolók jelentek meg egyes nemzetközi szaktanácskozásokról és főképp az Állami Levéltár területi egységei52