Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Horváth J. András: Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években / 3–23. o.

HORVÁTH J. ANDRÁS Az egyesített főváros építésrendészeti tevékenysége és ügyiratai az 1870-es években Jelen tanulmány célja megvilágítani az egyesített főváros hatósági szerveinek — Budapest Főváros Tanácsa (Tanács), Középítési Bizottmánya —; a Tanács alárendelt hivatalának, a Mérnöki Hivatalnak; valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT, Közmunkatanács), mint fellebbviteli hatóságnak az építésrendészeti tevékenységre vonatkozó szerepét, működésének, ügyvitelének és ügyintézésének jellemzőit a fennmaradt iratanyag tükrében. Egyfajta funkcionális hivataltörténet vázolására törekszünk tehát, melynek nem annyira a szervezet statikus jellegű leírása, a hivatali struktúra ismertetése áll a középpontjában, hanem inkább a működés sajátosságai. Melyek voltak azok a tartalmi jellemzők, amelyek az egyes hivatalok és hatóságok döntéselőkészítési folyamataiban, majd határozataiban megjelentek, s hogyan reagáltak erre az adott közigazgatási eljárás célszereplői, a magánépítési engedélyért folyamodók? Milyen megfontolások húzódtak meg az egyes megállapítások mögött, mi az eszmei tartalma vagy háttere az adott javaslatnak? Az elvégzett vizsgálódás egyben konfliktusanalízis is, hiszen fény derül azokra az érdekellentétekre, amelyek az 1870-es évek hatóság-ügyfél viszonylatát egy meghatározott területen jellemezték. A munka elvégzését — eltekintve attól, hogy az a fentieknél fogva is érdekes és izgalmas — még a következők indokolják: 1. az építési engedélyezési ügyiratok Budapest Főváros Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattárában más ügyköröktől eltérően szinte teljeskörűen fennmaradtak, s a vonatkozó iratsorozatok legnagyobb részét alkotják; 2. a székesfővárosi tanácsi iratanyagban ez az egyik leggyakrabban használt, legtöbbet kutatott ügyirattípus, indokolt tehát mind tartalmi, mind formai szempontból megismerkedni az egykorú ügyvitellel. Az építésrendészet jogszabályi háttere Az egyesített főváros köz- és magánépítészetére vonatkozó szabályok ügye szinte 1894-ig, az első végleges építésügyi szabályzat kiadásáig folyamatosan vita tárgyát képezte a fővárosi hatóság és a Közmunkatanács között. 1894-ig az építtetőknek s a hatóságoknak is időről-időre megújított, ideiglenes jellegű szabályokat kellett figyelembe venniük. Ennek fő oka a főváros és az FKT közötti (érdek)ellentétben rejlett. Mivel azonban ez a kérdéskör nem tartozik jelen dolgozat témájába, az alábbiakban csak röviden érintjük a főbb mozzanatokat. Amint az közismert, a kiegyezés korának egyik fő kormányzati törekvése volt, hogy Pest-Budát regionális centrummá, a Monarchia keleti felének köz3