Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - KILÁTÓ - Garadnai Zoltán: A La Gazette des Archives 1994-es évfolyama / 44–50. o.

fond a Francia Nemzeti Levéltár 1789 előtti gyűjteményéhez tartozik. Az elmúlt évszázadok folyamán nagyon sok, egymástól nagymértékben eltérő levéltári segédletet alakítottak ki. Tekintettel arra, hogy már az Ancien Régime idejében is készítettek levéltári segédleteket, a szerző a különböző korok levéltári rendezési gyakorlatát próbálja összhangba hozni, bár szerinte ez majdhogynem reménytelen vállalkozás. Szerencsére mind az Oklevéltár, mind a Számvevőkamara irataihoz készült név- és helységnévindex, melyek hasznos segítséget nyújthatnak a levéltári anyag megismeréséhez.

21 Raymond Dartevelle a levéltári források és a vallási emigráció kérdésével foglalkozik. A tanulmányt részletes történeti összefoglaló és bibliográfiai ismertetés egészíti ki.

22 A Gazette 1994/4. száma ismét tematikus összeállítást tartalmaz, 1994. január 28-án ugyanis a Francia Levéltáros Egyesület tudományos konferenciát rendezett az egészségügyi levéltárak helyzetének bemutatásáról. A konferencia megrendezését részben azok az érvek motiválták, amelyeket az egyháztörténeti szám tárgyalásánál olvashattunk. Mivel az egészségügy és a népjólét helyzete a jóléti társadalmak alapvető kérdései közé tartoznak, ezen források jelentősége nem lebecsülendő a levéltárosok és a történészek számára. Jean-Charles Sournia, az Orvostudományi Akadémia professzora megállapítása szerint a betegségek elleni harc mindig sokkal nagyobb figyelmet kap a társadalomban, mint az egészségért folytatott küzdelem. A szerző szerint szakítani kellene azzal, hogy az egyes titokzatos haláleseteknél elfogadjuk a szájhagyományok útján terjedő „megállapításokat". Több példán keresztül igazolja, hogy az egyes történeti személyiségek halálával kapcsolatos mendemondák messze állnak az orvostudomány megállapításaitól. Fontosnak tartja a történeti források és az orvosi szakvélemények precíz elemzését, mert ezeken keresztül könnyebben meg lehet állapítani az egyes történeti személyiségek halálának okát. A tömeges járványok esetében, melyekkel kapcsolatban gazdagabb a fellelhető forrásanyag, könnyebb a kutató helyzete. A források nagyobb mennyisége ugyanis lehetővé teszi a helyes diagnózis megállapítását. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a forráskritika fontosságáról, hiszen többször előfordul, hogy a halotti anyakönyvekbe beírt betegségek nem fedik a valóságot. Van, amikor szégyellik bevallani a halál valódi okát, egyszerűen nem írják le a betegséget, például nemi betegségek esetében, vagy nem közlik, hogy az illető öngyilkosság következtében halt meg. Természetesen ebben a kérdésben tapintatosan kell eljárni, amely nagy figyelmet igényel az orvosoktól és a levéltárosoktól egyaránt.

23 Isabelle Neuschwander, a Francia Nemzeti Levéltár konzervátora az X széria (szekció) kutatási segédleteinek bemutatására vállalkozott. A megyei levéltárak X szériáit a múlt század első felétől alakították ki, és ezekben található az egészségüggyel foglalkozó iratok többsége. A szerző hangsúlyozza, hogy még nem készült el kellő mennyiségű segédlet ezen hatalmas iratanyag feltárásához. A legutóbbi kutatási segédletet 1993-ban adták ki. A dolgozatban részletesen bemutatja a megyei levéltárak X szériájának kialakulását a múlt század elejétől egészen napjainkig, és egy külön fejezetet szentel az 1993-as állapotok bemutatásának. Megismerhetjük a levéltári anyag összetételét, a források jellegét és azokat a lehetőségeket, melyek a történeti kutatás számára adva vannak.

24 Michel Dreyfus a Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója a „Történeti kutatás a kölcsönös segélypénztárak levéltáraiban" címmel írt tartalmában és bibliográfiájában igen részletes ismertetést, amelyben a biztosító pénztárak történetével foglalkozik a múlt századtól 1993-ig.

25 Jacqueline Roubert, a Lyoni Civil Menhelyek Levéltárának igazgatója az önsegélyező szervezetek levéltári anyagát mutatja be. A dolgozat részletes 48