Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - KILÁTÓ - Garadnai Zoltán: A La Gazette des Archives 1994-es évfolyama / 44–50. o.

nak legfontosabb mozzanatait, és személyes tapasztalatain keresztül felvázolja a restaurálási munkák esetleges buktatóit, nehézségeit.

3 Az első szám utolsó dolgozatában Franqoise Durand-Evrard foglalta öszsze gondolatait a levéltári feladatokról, a levéltárosok előtt álló szakmai és társadalmi kihívásokról.

4 A Gazette 1994/1-es számában ezen kívül rövid hírek olvashatók, amelyek a nemzetközi levéltári élet eseményeiről adnak számot. Az utolsó oldalakon pedig a szokásos, nemzetközi és francia szakirodalom-ismertetés található, kiegészítve a legfrissebb — szintén nemzetközi és francia — levéltári szakirodalom bibliográfiájával. A Francia Levéltári Igazgatóság a nyolcvanas évek végétől rendszeresen szervez tudományos konferenciákat a levéltáros szakma aktuális kérdéseinek megvitatására, amelyek lehetővé teszik az egyes szakterületek mélyebb megismerését. A cél az, hogy elősegítsék a levéltárosok felkészültségének elmélyítését, valamint egymás munkájának jobb megismerését, és így tárgyilagosabb képet kapjanak szakmájuk helyzetéről. 1989-ben a történetkutatás aktuális kérdéseit vitatták meg. 1990—91-ben a bírósági levéltárak,

5 1992-ben és 1993-ban az egyházi levéltárak és a történetírás kapcsolata került napirendre. Az 1994. évi második számot szinte teljes egészében az egyházi levéltárak és a történeti kutatás témakörének szentelték. Az előadások a kérdéskör szinte teljes egészét felölelik, és ennek segítségével az olvasó akár részletekbe menő ismereteket is szerezhet a franciaországi egyházi levéltárak működéséről. A dolgozatok szerzői különböző egyházi levéltárak fondjait vizsgálják az archivisztika és a történetkutatás szempontjából. Catherine Vincent a középkori egyházi iratok megőrzésével és kutatásával kapcsolatos tapasztalatait mutatja be, történész szemmel. A dolgozat első felében ismerteti a legfrissebb egyháztörténeti szakirodalmat, elemzi az egyháztörténetírás előtt álló feladatokat, a lehetséges kutatási módszereket. Ugyanakkor megvizsgálja az egyház és a hitélet szerepét a középkori emberek életében, a mindennapok gondolkodásában, a gazdaság és az anyagi kultúra vonatkozásában. A szerző figyelme, aki egyébként egyetemi oktató, még a katolikus egyház és a zsidóság, ül. a keresztény és nem keresztény világ kapcsolatára is kiterjed. A dolgozatot gazdag francia és nemzetközi szakirodalom-ismertetés egészíti ki. A szerző hangsúlyozza az egyháztörténeti kutatások fontosságát a középkor megismerésében és megértésében.

6 Nicole Lemaitre mintegy folytatásaként az előző munkának, az egyházak kora újkori helyzetét vizsgálja a francia forradalomig. A szerző megállapítja, hogy számos igen fontos alapmunka született ebben a tárgykörben, de nem ad olyan gazdag bibliográfiai ismertetést, mint az előző munka készítője. Ugyanakkor megvizsgálja a kora újkori egyházi iratanyag főbb jellegzetességeit, bemutatja az egyháztörténet-írás új irányzatát, mely szintén a „Annales" iskola köré szerveződött. Megismerhetjük a kutatási alapelveket, a legfontosabb kutatási eredményeket és célokat, a kutatókat és az általuk képviselt irányzatokat. A dolgozatból tudomást szerezhetünk az újkori francia egyháztörténet-írás különböző területeiről, a fontosabb kronológiai határokról, eseményekről és a történeti értékű forrásokról.

7 Jean-Marie Mayeur, aki az előző két szerzőhöz hasonlóan szintén egyetemi oktató, az egyházak szerepének változását vizsgálja a francia forradalomtól napjainkig. Dolgozatában elsősorban a társadalom és az egyház kapcsolatát elemzi a szakirodalom, valamint a legfontosabb kutatók és munkásságuk bemutatásán keresztül. A francia egyháztörténeti kutatások 1947ben kaptak intézményes keretet, amikor megalakult a Francia Jelenkori Egyháztörténeti Társaság, amely számos kiadványt, tudományos ülést szer45