Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - MÉRLEG - Magyar László: Egy Tisza menti város évszázadai. Kanizsa monográfiája I. Kanizsa, 1995 / 57–59. o.

bőséges levéltári források immár egészen más megvilágításban jelenítik meg a kilencszáz éves város és a hozzá tartozó községek múltját. Kanizsa monográfiájának első, történeti része öt fejezetből áll: A) Kanizsa múltja a régészeti leletek fényében (Szekeres László) című tanulmány az alábbi alcímeket tartalmazza: Régészeti kutatástörténet; Földrajzi és geológiai háttér, az oromhegyesi paleolit lelet; Újab kőkorszak - neolitikum (i. e. kb. 5000-2500); Rézkorszak (i. e. kb. 2500-1900); Bronzkorszak (i. e. kb. 1900-800); Vaskor (i. e. kb. 1000-től időszámításunk kezdetéig); Szarmata korszak (I-IV. század); A népvándorlás kora; A középkor. B) Kanizsa az első említéstől a török hódoltságig (Rokay Péter) magában foglalja: Kanizsa első említése; Kanizsa neve és annak eredete; Középkori helységek Kanizsa határában; Termelési és társadalmi viszonyok; Templomok, kolostorok, papi jövedelmek és egyházi viszonyok című alfejezeteket. C) Kanizsa, Martonos és Horgos a török hódoltság korában (Dobos János) című terjedelmes tanulmány az alábbi témák szerint tagolódik: Kanizsa és környéke a török betörés előtt; Kanizsa feldúlása; Vidékünk a török hódoltság kezdetén; Falvaink a szegedi náhije első összeírásában. A „szegedi veszedelem"; A fellendülés évtizede; A hódoltság aranykora; Egy pillantás a Tiszán túlra; Kanizsa és környéke a fej adó-összeírások tükrében; A kettős birtoklás kialakulása a XVI. században; Falvaink pusztulása a 15 éves háború idején; Helységeink az 1620 körüli adóösszeírás idején; Martonos a pozsonyi Magyar Kamara birtokában; „Mező-martonosi atyánkfiainak kárvallásai..."; Martonos a XVII. század közepén; Falvaink jobbágysága a török hódoltság alkonyán; Vidékünk felszabadulása a török uralom alól; Azentai csata és a karlócai béke következményei. D) Kanizsa és Martonos határőrvidéki korszaka (Koroknai Ákos) című dolgozat alcímei: A szerb betelepülés és az első határőrvidéki tervezetek; Küzdelem Kanizsa és Martonos birtoklásáért; A kanizsai és a martonosi sánc betagolása a tiszai határőrvidékbe; A két sánc az első összeírások tükrében; A kuruc idők; A határőri gazdálkodás; Adóterhek és sérelmek; Ortodoxok és katolikusok, a szegedi boszorkányper martonosi áldozatai; Továbbra is császári szolgálatban; Kanizsa és Martonos polgárosítása. E) Kanizsa, Martonos és Horgos 1751-től 1848-ig (Hedegűs Antal) című tanulmány felöleli: a Tiszán-inneni kiváltságos kamarai kerület megalakulása, Kanizsa mezővárosi jogállása; Kanizsa elnéptelenülése, újratelepülése és mezővárosi fejlődése; Martonos népmozgalmi viszonyai és küzdelme Horgos földesurával; Kanizsa és Martonos gazdasági élete 1848-ig; Horgos újratelepítése és fejlődése 1848-ig című alfejezeteket. Az egyes tanulmányok alcímeit azért közöltük, hogy az olvasó közelebbről ismerje meg a dolgozatok tárgykörén kívül a monográfia szerkezetét, továbbá a szerzők feldolgozási módszereit. Láthatjuk, mit tartanak elsődleges fontosságúnak, egy-egy korszak témakörét milyen keretbe illesztik, amiből következtethetünk a szerzők alapkutatásainak mélységeire is. Elég csak összehasonlítani e mongráfiát az elsővel, az Appel-félével, amelynek történeti része mindössze néhány oldalt tesz ki, és annak is jó része - a mai ismereteink szerint - kiegészítésre szorul. Ezt a gyötrelmes többletmunkát végezte el - a kutatási nehézségek ellenére - az öt terjedelmes tanulmány szerzője. Dolgozatukat bőséges jegyzetekkel látták el, ennek jelentőségét felesleges hangsúlyozni. A jegyzetek alapos és gondos feltáró munkáról tesznek tanúbizonyságot, jóllehet - főleg az első két tanulmány esetében - olykor túlsúlyban vannak az általános történeti tények és kevesebb a konkrét helyi esemény leírása. Kanizsán és környékén ugyanis a múltban nem végeztek elég ásatást, illetve nem kutattak fel kellő mennyiségű középkori írott emléket. Mégis vala58