Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány néhány archontológiai kérdése / 21–32. o.

zetgyűlésbe, majd tagja lett a Nemzetgyűlésnek is. 1945. július 5-től 1945. november 23-ig földművelésügyi politikai államtitkár volt. 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és elítélték, 1955-ben szabadult, 1956-ban a Legfelső Bíróság felmentette. S. Szabó Ferenc (1912-) agrármérnök, parasztpárti politikus. 1938 szeptemberétől állt állami szolgálatban. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés, 1945 novemberében a Nemzetgyűlés tagja lett. 1944. december 23-tól 1945. július 15-ig földművelésügyi politikai államtitkár volt, de már június 5-én kinevezték földművelésügyi adminisztratív államtitkárrá, s ezt a tisztséget 1948 júliusáig töltötte be. 1947 májusáig részt vett a Nemzeti Parasztpárt országos vezetőségének munkájában. Később a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójaként dolgozott. 1956-ban a Petőfi Párt egyik főtitkárhelyettese lett, 1960-tól a Hazat fías Népfront munkájában vett részt. 10 Schreiner Jenő (1880-?) bányamérnök, kommunista párttag. 1945-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója lett. 1945. június 17-én az Iparügyi Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, majd június 23-án adminisztratív államtitkárrá minősítették át. Sári Ignác (1900-1991) okleveles építészmérnök, 1931-től tagja volt a Kisgazdapártnak. 1945. január 18-tól részt vett a Budapesti Nemzeti Bizottság munkájában, január 23-án Budapest építésügyi kormánybiztosa, az Újjáépítési Hivatal főnöke, majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsának osztályvezetője lett. 1945. június 14-től 1946. július 22-ig az Iparügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára volt. 1945. október 7-én Budapesten törvényhatósági bizottságának, november 4-én a Nemzetgyűlésnek a tagja lett, később gazdasági területen dolgozott. Kelemen Gyula (1897-1973) a Szociáldemokrata Párt újpesti szervezetének titkára, 1945 után az országos pártvezetőség tagja volt. 1948. június 8-ától 1948. január 22-ig iparügyi minisztériumi államtitkár volt. 1948 elején kizárták a pártjából, elitélték, később rehabilitálták. 1956-ban az újjáalakult Szociáldemokrata Párt főtitkára, Nagy Imre kormányában államminiszter volt. Salamon Rácz Tamás okleveles gépészmérnököt 1945. június 14-én nevezték ki az Iparügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává. 11 Pozsgay Gyula (1907-1984) nyomdász, gépszedő. 1924-től volt a Szociáldemokrata Párt tagja, részt vett a nyomdászszakszervezet vezetőségének munkájában. 1944. december 1jén a pécsi nemzeti bizottság tagja lett. Beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe és annak Politikai Bizottságába. 1944. december 23-tól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium politikai államtitkára, 1945. december 6-tól 1947-ig a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi minisztérium adminisztratív államtitkára volt. A Peyer-csoport tagjaként 1947-ben kizárták a pártjából. 1950-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben közkegyelemben részesült, majd rehabilitálták. 1956-ban részt vett az újjáalakult Szociáldemokrata Párt és a nyomdászszakszervezet vezetésében. 1962-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Bebrits Lajos (1891—1963) vasutas, kommunista párti politikus, 1910-től 1919-ig a Magyar Államvasutaknál dolgozott, 1919-től 1921-ig az Erdélyi Vasutas Szövetség titkára volt, 1923-tól 1932-ig az Egyesült Államokban élt. 1932-től Moszkvában a Kazanyi Vasútigazgatóság forgalmi osztályának vezetője volt. 1945-ben hazatért, s május 18-tól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Közlekedési Főosztályának vezetője lett. 1945. november 10-én a minisztertanács körözés útján hozzájárult adminisztratív államtitkárrá történő kinevezéséhez, a döntés kihirdetésére már cak december 6-án került sor. 1949-től 1956-ig közlekedési és postaügyi miniszterként dolgozott. 1957-től svédországi, norvégiai és izlandi nagykövet, 1959-től 1962-ig az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára volt. Andaházy Kasnya Béla (1888-?) festőművész, 1920-tól nemzeti földművespárti, 1927-től egységes párti parlamenti képviselő volt. 1931-ben a Kisgazdapárthoz csatlakozott, 1935-től 1939-ig ismét országgyűlési képviselő volt. 1945 júniusában, a pártközi értekezlet határozatára hivatkozással, a Kisgazdapárt javaslatot tett kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi adminisztratív államtitkárrá való kinevezésére. Június 13-án megtörtént a kinevezése, de kihirdetésére Gerő Ernő miniszter tiltakozása folytán nem került sor. 1945. szeptember 27-től 1946. március 7-ig mint az Ausztriába és Németországba hurcolt magyar javak felkutatásával megbízott kormánybiztos működött. 1946. december 13-tól 1947. július 3-ig ankarai követ volt, majd lemondott állásáról és külföldön maradt. 1949-től az emigráció által létrehozott Magyar Nemzeti Bizottmány tagja volt. 12 Somogyi Miklós (1896-1980) ács, szociáldemokrata, majd 1940-től kommunista politikus. 1925-től az építőmunkás-szakszervezet vezetőségének tagja, 1942-től elnöke volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945. április 2-án tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, s 1953-ig tagja volt a törvényhozó testületnek. 1945. július 9-étó'l 1945. szeptember 27-ig a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1956-tól 1965-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökeként dolgozott. 1956-tól 1966-ig tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Szobek András (1894-1986) ácsmunkás. 1919-ben a Vörös Őrség századparancsnoka volt. 1920-tól a Szociáldemokrata Párt, 1944 októberétől a Kommunista Párt békécsabai, majd 29