Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - DOKUMENTUM - Gecsényi Lajos: Osztrák diplomaták jelentései a magyar forradalom európai és ázsiai visszhangjáról / 33–42. o.
1956. november 5-én a szuezi válság tetőpontján és a teheráni konferenciára 28 történt elutazása előtt személyes felhívást intézett Bulganyin 29 marsallhoz, hogy álljanak el az erőszak alkalmazásától Magyarországon és hagyják, hogy a magyar nép önmaga döntsön kormányformájáról. Pakisztán állandó ENSZképviselőjét ugyanakkor felhatalmazták, hogy az ENSZ-kÖzgyűlés rendkívüli ülésén terjessze elő az alábbi pontokból álló határozati javaslatot: 1. Azonnali tűzszünet Magyarországon 2. Minden idegen haderő visszavonása 3. ENSZ rendőri erő felállítása a jog és a rend fenntartására és a biztonság szavatolására 4. Általános szabad választások az ENSZ felügyelete alatt, mihelyt a jog és a rend helyreáll A határozattervezetről, amelyet Olaszország, Írország, Peru és Kuba támogatott, az ENSZ-közgyűlés 1956. november 9-én szavazott. A pakisztáni sajtóból világosan kiderült, hogy India a szovjet blokkal a határozat ellen szavazott és az arab országok tartózkodtak a szavazástól. A pakisztáni sajtó mélyrehatóan részletes jelentésekben, a magyar felkelők iránti egyértelmű rokonszenvvel követte a harcokat Magyarországon. NagyBritanniát és Franciaországot azzal vádolják, hogy a szuezi katonai akcióval védelmet és támogatást adtak a szovjet intervencióhoz, sőt éppenséggel azt állítják - természetesen anélkül, hogy az ilyen állításokra kézzelfogható bizonyítékot hozhatnának -, hogy létezik egy brit-francia-szovjet titkos megegyezés a Szuezi-csatornánál és Magyarországon végbement beavatkozásról. Mindenesetre a pakisztáni sajtóban mindkét akciót azonos módon kezelik és Pakisztán az Egyesült Nemzetekben is azonos módon lépett fel mindkét beavatkozás ellen, sőt a magyarországi szovjet intervenciót illetően vezető helyen. A Pakisztánban folyó nyilvános vitában nem akarják elismerni, hogy a brit-francia akciónak a Szuezi-csatornánál mindenképpen korlátozottabb céljai vannak, mint a szovjetnek Magyarországon. Engedje meg Szövetségi Miniszter Úr teljes elkötelezettségem kifejezését. Hartlmayr 30 ÖStA AdR BKA/AA Pol. II. Ungarn 3F GZ 511.190-Pol/1956 (520.691) Géppel írt másodlat. 7. 1956. november 20. Teherán Buresch teheráni követségi tanácsos jelentése a magyar események visszhangjáról 39-Pol/1956. Az 1956. november 20-i 38-Pol/56. számú jelentéshez Titkos! Szövetségi Miniszter Úr! Törökország kivételével talán Ázsia egyetlen országa sem követi oly elfogódott figyelemmel a magyarországi eseményeket, mint Irán. Ez számos aggódó kérdésben jut kifejezésre, melyeket azok az iráni politikusok és hivatalnokok tesznek fel, akikkel ezekben a napokban találkozom és ami, az egyiptomi angol-francia beavatkozást tekintve csak azzal magyarázható, hogy Irán Ázsia egyetlen országa, amely közvetlen szovjet fenyegetésnek volt kitéve. Az 40
