Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - DOKUMENTUM - Á. Varga László: A Nógrád Megyei Munkástanács megalakulásának körülményei / 15–32. o.

embereket, amikor a lefegyverzési rendelet rájuk is vonatkozik. A dolgozó nép adhat csak fiainak fegyvert a kezébe, és nem olyanok, „akik csak a funkciójukat akarják megvédeni, mert elvük semmi nincs. Ók olyat nem ismernek. Hagyjuk csak meg őket posztjukon, és akkor mindjárt mellénk szegó'dnének. Ilyen szélkakasokra azonban nincs szükségünk. Vannak olyan elemek, akik nem szívesen látják azt, hogy a kormány egyes pontjaival immár egyetértünk. A régi politikai tisztek szaladgálnak orosz papírokkal, ez nem egy megnyugtató dolog. A budapesti küldöttek követelték a kormánytól, hogy a kiválasztott, legmegfelelőbb emberek, becsületes magyar dolgozók tartsák fenn a rendet és nyugalmat. Nagyon sok a szélkakas ember, akik úgy fordulnak, mint a torony tetején a kakas. Ha kicsit bajban vagyunk, akkor elszaladnak, ha a baj eloszlott, visszajönnek. Ilyen szélkakas emberek vannak az üzemen belül is sokan. Amikor a szovjet tankok feldübörögtek, elszaladtak, s mikor látták, hogy nem lőnek, akkor visszajöttek. A fegyelemre nagyon nagy szükség van. Vannak olyan emberek, akik ha munkára szólítjuk fel [őket], munkásárulónak tartanak bennünket. A legutóbbi ülésünkön megbeszéltük, és ígéretet kaptunk, hogy a szovjet -katonák visszatérnek laktanyáikba, ahelyett azonban még mindig ellenőrzik az utakat és igazoltatnak. Elhangzott az is, hogy a pártapparátus 75%-át elbocsátották, ezek az emberek miből élnek? Mert munkára nagyon kevesen jelentkeztek közülük. Miért nem jönnek közénk dolgozni, ahonnan elmentek? Mi nevelni akarjuk őket és nem bántani, mi olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy mindenkinek megbocsátunk és munkát adunk. A munkásság nagyon szűkösen áll a lakáskérdésekkel. Nagyon sok családnak nincsen rendes otthona akkor, amikor a párt nagy épületeket foglalt el. Pártokra szükség van, de 5-6 szoba helyett két szobában elférnének, és adják át lakásnak a többi helyiséget a dolgozó népnek. Jónás pgt.

19

: Kedves Munkatársak! Elsősorban nem értek egyet Mlinarik munkatárssal. Nem azért jöttünk ide, hogy alkudozzunk. Ennek helye nincsen, hiszen alkudoztunk eleget. 27 000 dolgozó van az ittlévő küldöttek mögött. Ezt tudomásul kell venni a megyei bizottság 10-11 tagjának, akik uralják ezt a helységet. Az üzemi dolgozók kívánságát tolmácsolom akkor, mikor azt mondom, hogy kár kinyomtatni a lapot, mert nem olvassa senki, csöpög a hazugságtól. Összegyűrik és bedobják a kályhába. Azokat, akik most szerkesztik, le kell váltani, mert 12 éve megszokták a hazudozást, és ezt teszik most is. Ez a lap nem a megyéé. Nem szeretem azt sem, ha valaki megállít az utcán és azt kérdi, hol van ennek az adója, hadd rugók bele. Adják vissza ezt a lapot a nemzeti bizottságnak. A megyei pártbizottsági tagok most már nem hajlandók egyetérteni Kádár elvtárssal sem, holott mi dolgozók feltételesen egyetértünk vele, de ők nem, mert kihozta, hogy ezeket le kell váltani. Nem akarnak ezek az emberek visszamenni a termelőmunkába. A közigazgatás területén Laukó elvtárs ne mondja azt, hogy nincsenek képzett emberek. Tanárok vannak csillésként a bányákban. [A] magyar embernek van egy jelleme, nem szereti, ha butább vezeti őt. Laukó elvtárs menjen vissza a megyéjébe. Salgótartjánban van olyan ember, aki vezetni tud. Kudela Hunyadi páncélos volt, eddig jó kommunista volt, szégyellje magát. A pártbizottságnak olyan helyet biztosítunk, mint akármilyen más pártnak. Nem tudom van-e nekik helyük? nincsen,

20 akkor nekik sem lesz. Pártot 24