Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 4. szám - DOKUMENTUM - Á. Varga László: A Nógrád Megyei Munkástanács megalakulásának körülményei / 15–32. o.

társnak lesz hivatása segítséget adni, ha mi gyengék lennénk. Mondják meg, hogy egy hét elteltével a nemzeti bizottság mit tudott csinálni, ha még ezt sem tudta elintézni? A múlt héten Kádár miniszter elvtársnál voltunk, nagyot csalódtunk benne. Azt mondta, hogy amit a kormány eldönt, azt a munkástanács nem másíthatja meg. Ugyanez a helyzet, ami Rákosi idejében volt. Vagy van joguk és hatalmuk a munkástanács tagjainak, akik akarnak dolgozni és a hibákat ki fogják küszöbölni. Mindezek a mellékkörülmények a munkások lelkére fekete hályogként hatnak. Nincsen egypártrendszer, vegyék tudomásul. Nincs értelme annak, hogy egy teljes heti kiesést szenvedtünk a Mrázik-féle banda miatt, mert fegyveres banditákkal álltunk szemben. Szóljon a rádió és mondja azt, amit mi foguk mondani. Pálfalvi Gy[ula Zagyvapálfalvai Mélyfúró Vállalat] kiküldöttje

10

: Kedves Barátaim! Úgy érzem, hogy mind egyet akarunk. Nyugalomra van szükség, a lelkek nyugalmára. A lelkünk minden rezdülésével érezzük, hogy nagy dolgok történnek Hazánkban. Azt a szent forradalmat amely Hazánkban volt, nem lehet meg nem történtté tenni. Mindent el kell követnünk, hogy hűek legyünk hozzá. A kormánykiküldött legyen velünk érzó' magyar ember. Érezze azt, hogy mi lelkünkkel, szívünkkel mit akarunk, és legyen segítségünkre követeléseink teljesítésében. A kormánymegbízott vigye el kívánságait Nógrád megye dolgozóinak, akik már sokat szenvedtek és sokat dolgoztak. Azt szeretnénk, hogy nyugodtan dolgozhassunk szabad hazánkban. Ezek után még többet akarunk adni, de kapni is akarunk. Szabadság kell, lelki béke kell. Ha mi ezt megkapjuk, akkor tőlünk sokkal, de sokkal többet kap [az ország] mint 11 év alatt kapott. Ha mi szabadok lehetünk, akkor még sokkal többet fogunk dolgozni, gyönyörű teljesítményekre leszünk képesek. Laukó pgt.

11

: Tisztelt Polgártársak! Itt most fóleg a sajtó és rádió körül alakult ki vita. Jelenleg én vagyok itt a Megyei Tanács elnöke, és úgy hallom, és tudom azt, hogy nekem nem sok erkölcsi alapom van arra, hogy szépeket mondjak itt, mert a mai időben arra nincs szükség, hogy életrajzot mondjak magamról, mert ma úgy gondolkoznak, hogy a Rákosirezsim vezetőinek nem sok létalapja van. En nem vagyok ebbe a megyébe való, sokat gondolkoztam azon, hogy vissza fogok menni a termelőmunkába, mint ahogyan sokan visszamentek. Bár nagyon sokan vannak a megyében, akik ismernek. Nem fogok [tudni] olyan lelkiismerettel [élni], hogy olyan bűnt követtem el, mint ami[lyen vádak] személyemmel kapcsolatban felmerül[tek]. Szeretném Önöknek megmondani, hogy a Megyi Tanács, személyemtől függetlenül, éppen olyan szerve az államnak, mint amilyen a maguk szerve. Nem volna helyes úgy nézni a dolgokat, hogyha az újság vagy rádió nem a nemzeti bizottság kezében van, akkor az nem jó kezekben van. Együttműködve kellene ezt mondani. Nem jól fogták meg a kérdést, merevek voltunk mindkét részről, amikor felvetődött, hogy a rádió és a sajtó kinek a kezén legyen. A másik csoporthoz a Mlinarik-csoport úgy ment oda, hogy nézzék meg, hogy milyen cikkek kerülnek az újságba. A másik csoport megsértődött, de úgy nézett ki, hogy mindkét csoport tudomásul vette, hogy október 23-tól egy új szakasz kezdődött. Sok panasz merült fel, hogy a sajtó miért nem mond igazat. Egy-két cikktől eltekintve ezt nem lehet mondani. Ezért jónak láttuk, hogy a régi csoport vonuljon vissza, és ezért vette át a régi nemzeti bizottság ezt a helyet. Azoknak az újságíróknak, akik most a sajtónál dolgoznak, [az] anyagát senki nem nézi át. Ha a másik oldalról így fog történni, azok anyagát sem fogják átnézni, és senki sem fogja azt mondani, hogy ne írjanak. 20