Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: 1848–49-es Békés megyei iratok az Aradi Levéltárban / 48–53. o.

több mint kétezret Hódmezővásárhelyen kiállítottak. A délvidéki lázadás észak felé történt kiterjedése miatt kérték, hogy az újonchátralékot a helyi védelemre használhassák (8/74). A Honvédelmi Bizottmány elutasítása nyomán december 4-én teljes egészében visszatértek a törvényszabta nemzetőri kötelezettségre (8/97). Az aradi gyűjteményből hiányoznak azok a dokumentumok, amelyek teljes képet adnának Békés megye nemzetőrségének harctéri tevékenységéről. Részismereteink alapján az 1849. február l-jén megállapított létszám szerint a békési szabad lovascsapat 5 tisztből, 14 altisztből és 172 közemberből állt (9/15). Kérdést jelentett a nemzetőrség tűzfegyverekkel történő felszerelése. Rendelkezésre áll a békési nemzetőrség negyedik századának 1849. február 1-jéről származó jelentése, amelyből kiderül, hogy az akkor kiosztott 15 szuronyos puska igen különböző állapotban volt (9/52). A második század 1849. március 17-én kilenc lőfegyvert kapott, köztük vadászpuskákat (9/53). Az Aradvár ostromára felvonult kisszámú honvédséget nemzetőri alakulatok egészítették ki. Több felhívás maradt fenn, amelyben Bockó Dániel és Török Gábor kormánybiztosok a békési alispánt csapatküldésre kérik. Például 1848. december 4-én Bockó Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy az aradi várnál a békésiek szolgálata letelik, és felváltásukat kérte (8/120). Január 11-én Török Gábor további erők kirendeléséért folyamodott, mivel a székelyeket elvezényelték (9/333). A megye féltékenyen őrködött a nemzetőrség feletti rendelkezési jogait illetően. így 1849. január 19-én tiltakozott a 4. hadmegye parancsnokának intézkedése miatt, aki az orosházi és gyulai gyalog és lovas nemzetőröket, tudtán kívül, Szegedre vezényelte (9/338). Az aradi ostromon kívül több alkalommal békési nemzetőröket vezényeltek ki 1849 elején a Tisza vonalának védelmére. Február 14-én Cibakházán állomásoztak nemzetőrök (9/17). Március 19-én Veckovics kormánybiztos kért ugyanoda nemzetőrséget (9/355). Május 9-én az orosházi lovasnemzetőröket Cibakháza vidékére előőrségi szolgálatra rendelték (9/62). A dokumentumok a szabadságharc emberi és anyagi veszteségeiről is tudósítanak. Az aradi ostromhoz kapcsolódó angyalkúti csatában (1848. október 21.) egy gyomai nemzetőr elesett, négy pedig „veszedelmesen megsebesült". Közülük - Jel Sándor - felépülésére kevés remény volt. Ugyanakkor a szarvasi, az öcsödi és a szentandrási nemzetőrök mind „épek" maradtak (9/307). A későbbiekben növekedtek a veszteségek. A békési nemzetőrség négy százada 1848. szeptember 18. és december 31. között 24 katonát vesztett (1 káplánt és 23 közvitézt). A december 14-i csatában elesett 19 nemzetőr és a fellépett kolerajárvány következtében - hír szerint - négyen szenvedtek ki (9/1). Az említett csatában veszteségek mutatkoztak a felszerelésben is, közöttük 27 lőfegyver, 22 patrontáska, 17 szűr stb. szerepelt (9/5). A személyes tulajdonú felszerelések elvesztése megyei kártérítést vont maga után. Szűcs János nemzetőr az angyalkúti csatában elveszett javai megtérítését kérte, amit az illetékes esküdt is javasolt, kiemelve vitézségét (9/308). Az elesettek áldozatának szentelt emléket a vésztői templomban 1849. január 7-én tartott gyászistentisztelet (9/10). Vörös Antal aradi alispán 1848. november 2-án írásban méltatta a gyulai nemzetőrök érdemeit Aradvár ostrománál és az erdélyi határszélen kirobban felkelés leverésében (9/206). Természetesen negatív jelenségek is előfordultak. így például 1849. január 6-án jelentették, hogy békési nemzetőrök a hó első napjaiban Aradról hazaszöktek (9/7). A honvédség megszervezése jelentős feladatokat hárított a megyére. A bizottmány 1848. szeptember 18-án úgy találta, hogy eljött a nap, midőn „min50