Levéltári Szemle, 46. (1996)
Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - MÉRLEG - Bényei Miklós: Gondolatok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiről / 56–58. o.
forráspublikációkkal stb. együtt -, hogy érlelődik néhány helytörténeti kézikönyv, segédkönyv összeállítása, kiadása. Lassan-lassan ott tartunk, hogy lényegében csak a szervezésen és még inkább az anyagiakon múlik, megvalósulnak-e. Pédaként hozható fel a Hajdú-Bihar megyei történeti monográfia, a debreceni kronológia, Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalmának retrospektív bibliográfiája. Sokakat foglalkoztat egy megyei helytörténeti lexikon gondolata is. Az olvasók, a használók a jövőre nézve is megfogalmaznak néhány kívánságot, persze ki-ki, így e sorok írója is saját óhajait tolja előtérbe. Bizonyára hasznos lenne, ha még több forráspublikáció látna napvilágot és még több kritikai jegyzettel. A könyvtári jelzések azt bizonyítják, hogy fokozott várakozás előzi meg a mindmáig legtermékenyebb, rengeteg levéltári adatot felszínre hozó helytörténész, Zoltai Lajos munkáiból kibontakozó sorozat folytatását. Ennek sikere veti fel, hogy esetleg más szerzők nehezen hozzáférhető írásainak közzétételére is sort lehetne keríteni. Talán az évkönyv vállalhatná magára a helytörténeti historiográfiai kutatások szorgalmazását, netán tematikus számot adhatna közre a jelesebb helytörténészekről. Sokan örömmel vennék, ha az évkönyvben - mintegy új rovatként - rendszeresen olvashatnánk a levéltár új szerzeményeiről, az iratrendezés előrehaladásáról. Előbb-utóbb szükséges lesz egy részletes repertórium és az összevont index összeállítása: közzétételére a jubileumi, 25. kötet alkalmat is nyújthat. A levéltár és az évkönyv tekintélye, műhely jellege mondatja ki azt az ötletet, hogy a levéltár vezetése szervezhetne egy olyan vitát, ahol kifejezetten a helytörténetírás tartalmi-módszertani kérdéseiről beszélgethetnénk. Befejezésül és összegzésül - mivel most is, sőt talán most még inkább időszerű és érdemes idézni Vörös Károlynak az évkönyv első öt kötetét elemző előadását: „az évkönyv figyelemre méltó tényezőjévé vált a megye és a székhelyváros tudományos életének. Mindez azonban elkerülhetetlenül fel kell, hogy vesse a 'hogyan tovább' kérdését is. S [...] e kérdésre a legegyszerűbb és általában leghelyesebbnek is elfogadható válasz kétségtelenül az 'így tovább' lenne..." Bényei Miklós 58