Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - KILÁTÓ - Fazekas István: Hetven éves a badeni egyezmény: tudományos konferencia Bécsben / 49–50. o.

Hetven éves a badeni egyezmény. Tudományos konferencia Bécsben Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása számos problémát vetett fel az utódállamok számára. A vitás területi és pénzügyi kérdések mellett gondot jelentett, hogy mi legyen az egykori birodalom kulturális örökségével, könyvtáraival, múzeumaival és levéltáraival. Az egyes államok külön kezdtek tárgyalásokat a birtokon belül lévő utóddal, Ausztriával. Az egykori közös minisztériumok levéltári anyagáról hosszú tárgyalások után a magyar és osztrák félnek 1926. május 28-án a Bécs melletti Badenben sikerült megállapodást aláírnia. A hetven évvel ezelőtt született egyezményre emlékezett az 1996. március 27-én Bécsben az Osztrák Állami Levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a Bécsi Magyar Nagykövetség és a Collegium Hungaricum közös tudományos konferenciája „Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven" címmel. Az egynapos rendezvényen a fenti témakörben tizenegy eló'adás hangzott el. A házigazda Lorenz Mikoletzky osztrák főigazgató köszöntő szavai után dr. Peisch Sándor, a Magyar Köztársaság bécsi nagykövete nyitotta meg a konferenciát. Az elhangzott előadások közül értelem szerint kívánkozik az élre két külpolitikai referátum (az ismertetés során az elődásokat nem az elhangzás sorrendjében hozzuk). Pritz Pál (Magyar Tudományos Akadémia) a két világháború közötti magyar külszolgálatról, kialakulásáról és szervezetéről beszélt. Walter Rauscher (Österreichisches Ost- und Südosteuropáisches Institut) a két világháború közötti osztrák-magyar viszonyról, főképpen a burgenlandi kérdésről tartott előadást. Ress Imre (MTA Történettudományi Intézet) a badeni egyezményhez vezető útról referált. Az előadó a publikációiban már vázolt képet árnyalta tovább jelen előadásában, bemutatva azt a jegyzékháborút, amely végül is elvezetett a tárgyaló felek kompromisszumához. Némiképpen ide állítható még, azaz az egyezmény megkötése előtti időhöz sorolható Manfréd Stoy (Institut für österreichische Geschichtsforschung, Universitát Wien) előadása, aki az 1854-ben alapított egyetemi intézet magyar hallgatóiról beszélt. A közös levéltárakban alkalmazott magyar levéltárosok közül többen végezték el az Institut hároméves posztgraduális kurzusát, így Károlyi Árpád, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv egyetlen magyar igazgatója és Eckhart Ferenc, az első levéltári delegátusok egyike. Mivel múlt év novemberében a magyar nagykövetségen tartott Klebelsberg Kuno emlékkonferencián (Levéltári Szemle 1995/4. 46. p.) a két főigazgató, Lorenz Mikoletzky és Lakos János már beszélt magáról a badeni egyezményről, most más aspektusból igyekeztek a kérdéshez közelíteni, referátumaikban főleg a két országos intézmény két világháború közötti kapcsolatáról beszéltek. Az osztrák-magyar levéltári kapcsolatok egyik letéteményese a polgári levéltári delegáció volt, amely a badeni egyezmény 49