Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Hevér Tihamér–Kovács Árpád–Kiss Edit–Zimányi Mária: A Csongrád Megyei Levéltár mikológiai vizsgálata és annak munkahigiénés vonatkozásai / 29–34. o.

és levéltári kezelődet potenciálisán veszélyeztethetik. A rendelkezésünkre bocsájtott dokumentumok alapján a levéltárak kezdeményezésére az ANTSZ még további négy megyei (Heves, Tolna, Vas, Veszprém) és fó'városi intézete végzett mikológiái és munkahigénés vizsgálatokat. Valamennyi vizsgálat megállapítása az volt helyszíntől függetlenül, hogy mind a levegő', mind az iratanyagok nagyarányú penészgomb a-fertó'zöttségét mutatnak és a por kitűnő közvetítő' közege lehet a különböző' gombaelemeknek, s ennek megfelelően fontos szerepe lehet a munkahigénés vonatkozások megítélésében. Az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet véleménye alapján is a papírpor jó szubsztrátja lehet a különböző mikroorganizmusok megtelepedésének (baktériumok, protozoonok, gombák illetve gombaspórák). Jelen vizsgálatok csak gombák kimutatására irányultak, a tüneteket viszont nem egyetlen konkrét, biológiailag aktív komponens okozhatja, hiszen esetenként széles skálán belül változó „kevert" mikroorganizmus tartalmú aeroszolokról vagy porról van szó. A fentiekből adódóan annak ellenére, hogy viszonylag régóta ismert ezen mikroorganizmus-tartalmú porok légzőszervi hatása, a rendelkezésre álló adatok sem nemzetközi, sem hazai viszonylatban nem elegendőek határérték definiálásához. Ehhez további vizsgálatokra lenne még szükség (dózis-hatás, dózis-válasz összefüggések). Munka-egészségügyi szempontból lényegesnek tartjuk a megelőzést, mely egyrészt az egyéni védőeszközök alkalmazásával, minimális porképződéssel járó takarítási mód megválasztásával, másrészt a tárolási körülmények optimalizálásával (megfelelő páratartalom, hőmérséklet) érhető el. További megoldást jelenthet külföldi tapasztalatok alapján a fertőzött iratanyagok megfelelő előkezelése, pl. ionizáló sugárzással, illetve kémiai fertőtlenítőszerekkel (formalin, etilén-oxid), mely eljárást sajnálatos módon hazánkban még nagyon szűk körben alkalmaznak. Hever Tihamér, Kovács Árpád, dr. Kiss Edit, dr. Zimányi Mária IRODALOM 1. Kennet B. Raper, Dorothy I. Fennél: The genus Aspergillus, The Williams and Wilkins Co., Baltimore, 1965. 2. Olga Fassatiová: Penészek és fonalasgombák az alkalmazott mikrobiológiában, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984. 3. John I. Pitt: The genus Penicillium and its Teleomorphic states Eupenicillium and Talaromyces, Academic Press. London, 1979. 4. Róbert A. Sámson—Ellen S. van Reenen-Hoekstra: Introduction to foodborne fungi, CBS, The Netherlands, 1988. 5. Nóvák Ervin Károly: Selecta Fungorum - Válogatott fejezetek a mikológiából, JATE jegyzet, Szeged, 1979. 6. Draskovics Imelda (szerk.): Mikotoxinok, toxigén gombák, mikotoxikózisok, Magyar Elelmezéstudományi Egyesület, Budapest, 1990. 7. Romuald Kowalik: Microbiodeterioration of Libary Materials, Parts 2, Restaurator, 1984. 8. Mary C. Campbell, Joyce L. Stewart: The Medical Mycology, John Wiley and sons, New York, 1980. 9. Tímár Miklós (szerk.): Munkaegészségtan, üzemegészségtan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981. 10. Föhl Rezső (szerk.): Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Enciklopédia, O.M.I.K.K. Országos Műszaki Információs Központ, Budapest, 1987. 11. Kertai Pál: Közegészségtan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982. 34