Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - Hevér Tihamér–Kovács Árpád–Kiss Edit–Zimányi Mária: A Csongrád Megyei Levéltár mikológiai vizsgálata és annak munkahigiénés vonatkozásai / 29–34. o.

Jelen közleményünk célkitűzések részében felvetett első kérdésre tehát igennel válaszolhatunk. Az iratokon megjelenő penészszerű bevonatot valóban penészgombák okozzák. Az eredményekből megállapítható, hogy a penészgombák viszonylag széles fajsprektumban vannak jelen a levéltári iratanyagon, illetve a levéltár levegőjében. Vizsgálataink során nem találtunk egyetlen mintavételi pontot sem, ahonnan penészgombát ne tudtunk volna kitenyészteni. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a levéltári raktárhelyiségek penészgomba-fertőzöttsége igen nagy mértékű. A következőkben vázlatosan szólunk a penészgombák egészségkárosító jellegéről és arról, hogy milyen egészségügyi problémákat okozhatnak. Az Alternaria, Aspergillus, Cladosporium, Penicillium, Rhisopus csoportokba tartozó gombák allergizáló tulajdonságokkal is rendelkeznek, ami humán egészségügyi szempontból nagy jelentőséggel bír. Légzőszervi allergiák kiváltói a légzőszervekbe bejutott gombaelemek, gombaspórák is lehetnek. A másik, igen veszélyes légzőszervi betegség a tüdőmikózis. A Honvéd téri mintákból Aspergillus fumigatust tenyésztettünk ki, s ezt a gombafajt a szakirodalomban igen gyakran a tüdőmikózis kiváltójaként emlegetik. Mint potenciális veszélyforrásra hívjuk fel a figyelmét a gombák toxintermelő képességére is. Az Aspergillus és Penicillium fajok között sok toxintermelő van. Ezek közül csak kettőt említünk meg, az Aspergillus fumigatust (Fumigaclavin) és az Aspergillus ochraceust, mely ochratoxint termel. Az Aspergillusok és Penicillumok, illetve toxinjaik máj- és vesekárosító hatásuk mellett neurotoxikusak is lehetnek. A gombák toxintermelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az adott gombatörzs toxintermelését a megfelelő módszerekkel mindig bizonyítani kell. A következő probléma a gombák fizikai jelenléte a szövetekben. A gomba jelenléte, növekedése, a gomba által a szövetekbe kibocsájtott anyagok (pl. enzimek) sokrétű, összetett problémákat okozhatnak. A gomba jelenléte, növekedése, állandóan mechanikailag irritálja az adott szövetet vagy nyálkahártyát. Az irritáció magában is elég probléma lenne, de ehhez még hozzáadódik (a gombák táplálkozási sajátságaiból adódóan), hogy a gombák különböző anyagokat bocsátanak ki környezetükbe, s így a két hatás együttesen, állandó folyamatos megterhelést jelent az immunrendszer számára. A bőr, a fül, a szem gombás megbetegedéseiért gyakran az Aspergillus nigert teszik felelőssé. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a fent említett egészségkárosodások bekövetkezése nem törvényszerű, de nem szabad elfeledkezni arról a tényről sem, hogy ebben a penészgombák által erősen fertőzött közegben emberek dolgoznak hosszú éveken, esetleg évtizedeken át. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a levéltár raktárhelyiségei potenciális veszélyforrást jelenthetnek az ott dolgozók számára. A mikológiái vizsgálat munkahigénés vonatkozásai A mikológiái vizsgálat elvégzése után célunk volt, hogy felderítsük, illetve valamiféle kapcsolatot keressünk a levéltári raktárhelyiségek mikroszkopikus gombafertőzöttsége és ezen problémák munkahigénés vonatkozásai között. A vizsgálatokat megelőzte a dolgozók kikérdezése és az üzemorvos által végzett soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat. Ez alapján felmerült a gyanú, hogy az itt dolgozó emberek többségénél allergiás jellegű panaszok alakultak ki a munkában eltöltött hosszabb, rövidebb idő alatt, de az esetek klinikai kivizsgálása még nem történt meg. A munkaegészségügyi vonatkozások megítélése érdekében a mikológiái vizsgálatokat kiegészítettük porexpozíciós mérésekkel, mely vizsgálatok ke32