Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Érszegi Géza: A Rassegna degli archivi di stato 1991–1992-es évfolyamai / 74–76. o.

már második éve működő nyári iskoláról, Capriban a családi levéltárakról és személyi fondokról tartott tanácskozásról, a Maastrichtban tartott határok nélküli Európáról szóló konferenciáról, a spanyol polgárháború fOndjainak ismertetéséről, a Haarlemben tartott 28. Kerekasztal-konferenciáról, a kínai levéltárakról egyaránt tájékozódhatunk. A 2-es számban Giuseppe Pansini írt a Toscanai Nagyhercegség pénzügyérőla 17. és 18. század fordulóján, de olvashatunk a Caltanisettában tartott helytörténeti konferenciáról, a brüsszeli igazgatástörténeti konferenciáról, a senigalliai zsidó hitközségnek a 16. század elejétől meglévő, 1931-ben Anconába, 1983-ban Rómába szállított levéltáráról, valamint egy nagyon érdekes közleményt a brazíliai levéltári törvényről 1991-ből. A 3-as számban az elenchustól az adatbankig, a levéltári leltár adatbankká formálásáról olvashatunk, továbbá az Adolfo Cozza (1848—1910) orvietói építész, szobrász, régész személyi fondjának elhelyezéséről az Orvietói Állami Levéltárban, a bari egyházi levéltárak számítógépes leltározásáról, a Trentoban tartott, a személyi adatok védelméről szóló konferenciáról, a 12. Montrealban tartott levéltáros konferenciáról, valamint Rómában a gyógyszerészet történetéről tartott tanácskozásról egyaránt tájékozódhatunk. A különböző levéltári rendezvényekről szóló rövid hírek általában több mint tíz oldalra terjednek, a nemzetközi kapcsolatok is jelentős teret kaptak, ahogy a levéltári anyag gyarapodása is. E rovatban ritkán ugyan, de mi is előfordulunk mint pl. amikor az 1963-as kulturális egyezménynek 1993-ig történő 1990. évi meghosszabbításáról vagy az 1985. évi egyezményről, a levéltári kutatás korlátozásának 1944-ig történő kölcsönös feloldásáról van szó. Könyvek ismertetése sem hiányozhat a folyóirat egyetlen számából sem, ahogy a szerkesztőségnek küldött könyvek listája is meglehetősen gazdag. Az állami levéltárak anyagának gyarapodásáról folyamatosan tájékoztatást kaphatunk a folyóirat rendszeres olvasásával. Az egyes levéltárak nemcsak az állami szervek anyagával gyarapodnak évről évre, hanem letétekkel és ajándékokkal, valamint — kisebb részben — vásárolt anyagokkal is. Példás, ahogy a folyóirat szemmel tartja a törvényhozás, jogszabályalkotás minden területét, s nem mulasztja el azokból a levéltári tevékenységet valamiképpen érintő részek publikálását. Természetesen rendszeresen helyet kap a folyóirat hasábjain az olasz parlament által a levéltárak számára jóváhagyott részletes költségvetés. Az év végén megjelenő kötet utolsó, nem számozott, húszat meghaladó oldalain azon kiadványokat sorolják fel, melyeket az olasz állami levéltárak adtak ki. A címek felsorolása lehetetlen, hiszen a százat bőven meghaladja az olyan kiadványok száma, amelyek az egyes levéltárak anyagát ismertetik; ezekhez járul mintegy 30 gyűjteményes és forrásközlő kötet, valamint a „Szemle füzetek" sorozata, amely már eddig éppen 70 kiadványból áll. Az ezekbe a kategóriákba valamiképpen be nem szorítható kiadványok száma is 15. Az 1991-es év 2—3. számának végén összeállítás olvasható, amely a szokásosnál is részletesebben, példákkal illusztrálva ismerteti a kéziratok elkészítésével kapcsolatos követelményeket a levéltári kiadványok szerzői részére. Évente egyszer közzéteszik az egyik számban az állami levéltári szervezet vezetőinek schematismusát. E színvonalas, a levéltárak és a levéltárosok mindennapi munkáját segítő, arról hírt adó kötetek olvastán egy olyan jól működő állami levéltári szervezetet ismerhetünk meg, amely a központból irányítva képes a helyi szükségleteket szolgálni, s nem feledkezik meg arról sem, hogy az arra fogékony országokkal dinamikus kapcsolatot építsen ki. Érszegi Géza 76