Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - KILÁTÓ - Cseh Gergő Bendegúz–Müller Veronika: Strategies for success – európai szemmel: beszámoló a IV. Európai Levéltári Konferenciáról / 53–56. o.
tes programról. A kongresszus 1996. szeptember 2-től 7-ig lesz Pekingben, témája a „Levéltárak a századvégén", s a levéltárak jövőjével kapcsolatos alapkérdések megvitatását tervezik. — A következő nemzetközi kongresszus házigazdái iránti tiszteletadásból részletes ismertetés hangzott el a Kínai Nemzeti Levéltárról is, amelynek keretében megismertük a kínai levéltári hálózatot — általános levéltárak: központi, történeti, városi, községi levéltárak, szaklevéltárak: a minisztériumok, az egyetemek, intézetek, intézmények levéltárai. Igen érdekes és hasznos volt számunkra a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) munkájának Kecskeméti Károly, az ICA főtitkára által történő ismertetése, melynek keretében beszámolt többek között a nemzetközi szervezet szervezeti felépítéséről, működéséről és tevékenységéről. A tanácsnak jelenleg 1300 tagja van 155 országból, ami közel százzal több, mint 1992-ben. Az ICA különböző bizottságokban, szekciókban, ül. ad hoc bizottságokban dolgozik. Munkája során útmutatókat, projekteket, programokat készít, melyek közül az előadó említette a közelmúltban a fejlődő országok számára készített projekteket, a mikrofilmprogramot, a katasztrófa programot, a terminológiai munkálatokat. Ez utóbbiak során 1994-ben készült el és Ottawában jelent meg az ISAD(G) (General International Standard Archivál Description) (A levéltári segédlet nemzetközi szabványa), mely már Magyarországon is rendelkezésre áll. — Az ICA kiadványai az Archívum, a Janus és a Bulletin, melyek közül a Janus 1992. 2. számát a konferencia résztvevői a helyszínen megkapták. E plenáris ülést követő szekcióülések az ICA legfontosabb programjai köré épültek. Igen érdekes és tanulságos volt számunkra Wolf Buchman (Német Szövetségi Köztársaság) előadása a nemzetközi szabványosítási munkákról. Az előadó utalt arra, hogy a kérdéssel már a montreali kongresszus is foglalkozott 1992-ben, ahol „Szabványalkotás és alkalmazás a levéltárban" címmel hangzott el e témakörben a főreferátum, s a szabvány fogalmát az előadó a „legszélesebb értelemben használta" (Buzási János, i. m. 36.). Wolf Buchman a szabványokat három nagy csoportba sorolta: technikai (műszaki), levéltári, illetőleg történelmi szabványok. Az első csoportban már ismertek a reprográfiai, valamint a konzerválásra, restaurálásra vonatkozó szabványok, de számítástechnikai vonatkozásban további szabványok kidolgozása szükségeltetik. A másik két csoportban a legfontosabbnak a modern irattípusok irattani ismérvek alapján való szabványosításának kidolgozását érti. Olyan kérdésekkel kell foglalkozni többek között, mint pl. az irat hitelességének ismérvei. — Ezt a témát folytatta Bjorn Lindh, a svéd Nemzeti Levéltár igazgatója, aki részben az ICA terminológiai munkálatairól beszélt, így az angol, francia, spanyol, német, orosz nyelvű szótár második részének készítéséről, illetve az ISO ^Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) terminológiai munkálatairól. Utolsó napi főreferátumként kaptunk tájékoztatást a francia levéltári hálózatról, mint centralizált levéltári szervezetről Daniele Neirinck előadásában, valamint a német decentralizált levéltári hálózatról Reiner Witt, a schleswigholstein-i tartományi levéltár igazgatójától, aki az egyes levéltártípusok ismertetésén és az irányítás kérdésein kívül rövid tájékoztatást adott a levéltárosképzésről is, mindenekelőtt a marburgi és a potsdami iskolákról. A konferencia zárásaként Michel Roper, az angol levéltáros egyesület alelnöke foglalta össze az elhangzottakat, és fogalmazta meg a háromnapos előadássorozat konklúziójaként azt, hogy a levéltári munka hatékonyságának növelése, a siker érdekében a levéltárosoknak a korábbi passzivitásból kilépve kezdeményezőleg kell fellépniük a modern kor kihívásaival. Ehhez feltétlenül szükséges az együttműködés más levéltárakkal, könyvtárakkal, múzeumokkal, dokumentációs központokkal, egyetemekkel, iskolákkal, továbbá az információtechnológiát előállító és forgalmazó cégekkel, vállalatokkal. Helyes lenne, ha a 55